Gyógyultan és újra szabadon!
Szinte csodálatos gyógyulás után, 2012. húsvét hétfőjén, engedtek szabadon egy kerecsensólymot a hortobágyi, Kilenclyukú-híd lábánál.
A fotó röviddel a kerecsensólyom szabadon engedése előtt készült.
Fotó: Konyhás István
Egy áramütött kerecsensólyom 2011. szeptember 2-án került a Madárkróház Alapítványhoz. Bócsán találta Nagy Róbert, aki el is hozta a Hortobágyi Madárkórházba, pedig soproni otthonától ez eléggé távol esik. Szárnya evezőtollainak és a fiókszárnyának tolltüszőit alkotó szövetei károsodtak, a sebet a madár már ki is kezdte magának, beköpték a legyek is. Félő volt, hogy elhal az egész kéztöve az összes elsőrendű evezővel. Szinte reménytelen volt a felépülés, de a mágneses módszerrel mégis sikerült meggyógyítani!
Hortobágyi Madárpark állatorvosa, Déri János tájékoztatása szerint a kerecsensólyomra a legnagyobb veszélyt az áramütés jelenti, melyet a villanyoszlopok keresztágára szállva szenved el a madár úgy, hogy lábával a fém keresztágon letestel, és szárnyával a dróton zárja az áramkört.
A kerecsensólyom Európában és Ázsiában honos. Előfordulási területe főleg a síkság, ugyanis a madarak mellett egyik kedvenc tápláléka az ürge, mely eredendően síkvidéki, főleg löszös gyepeken él. Az ázsiai állomány egyre fogy, az európai pedig örvendetesen szaporodik – főként a nálunk található. A hazai költő állomány a lelövések és mérgezések miatt még nem is olyan régen a kihalás szélén állt, ma mintegy 200 párra emelkedett. 2000-ben az év madara volt a kerecsensólyom. Eszmei értéke egymillió forint.
“Ha életben marad, az áramkört záró testrészei, így a lába vagy a szárnya, de akár mindkettő elhalhat, és a madár egész életére nyomorék lesz. Ezen ok miatt az állatkerti állatorvosi tanokat dogmatikusan hirdetők szerint a legtöbb áramütött madarat ilyen esetben el kéne altatni, hogy ne szenvedjen. Mi nem altatjuk el egyiket sem, hanem megpróbáljuk megadni a lehetőséget a teljes felgyógyulásra és az életre. Az utóbbi években az általunk kifejlesztett módszerrel a veszélyeztetett végtagok megfelelő pontjait erős mágneses térben kezelve jelentős eredményeket értünk el” – teszi hozzá az állatorvos.
A lábadozás során a kerecsent az egyik nagyröpdében készítették föl a szabadon engedésre, és az ún. elvadító program keretében azt is megtanulta, hogy ne szálljon villanyoszlopra, nehogy újból hasonló baleset érje.
“A villanyoszlopra szállásról leszoktató technika saját találmány, ha a keresztágra, az oszlop tetejére, vagy akár a porceláncsigára ül fel a madár, mindenképpen megrázza az oda szerelt villanypásztor. Egy ilyen alkalom elég lecke arra, hogy soha ne próbálja meg többet. Miután meggyőződtünk róla, hogy már nem száll villanyoszlopra, és tökélestesen repül, sőt a repülő zsákmány elejtésére, és annak megvédésére is képes, húsvét hétfőn 12 órakor szabadon engedtük” – mondta Déri János.
A gyógyult, szabad madárról azóta sem hallottak hírt, de remélhetőleg talált párt és fészket magának, így még időben lerakhatja tojásait.
Forrás: ng.24.hu
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
