Szavazhatunk a 2013. év madaráról

A három választható faj: erdei fülesbagoly, fürj, gyurgyalag.
Fotó: Molnár Zoltán, ifj.Oláh János, Motkó Béla

A szavazásra 2012. május 15-ig lesz lehetőség a MME honlapján.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének, vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. Egyúttal olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra is felhívja a figyelmet, amelyeket fel kell oldani.

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb, és egyben legismertebb bagolyfajunk. A falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította, és az akár több tucat példányból álló, áttelelő csapatai előszeretettel költözik kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Fészket nem épít, ezért szaporodásához nélkülözhetetlen más madarak, elsősorban a szarka, a vetési és dolmányos varjú, valamint az egerészölyv jelenléte, ugyanis elsősorban ezek elhagyott fészkeiben költ, ha ilyet nem talál, fák nagyméretű korhadt odúiba, ághajlataiba is beköltözik.

Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés, a fészeképítő fajok, néhol riasztó mértékű csökkenése (kevesebb fészkelőhely) miatt ritkul az állományuk.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult, sőt néhol el is tűnt. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a kemizálás, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók, és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában töltik. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, előfordulhat, hogy a méhészek is pusztítják, mert megdézsmálja a méheket.

Forrás: ng.24.hu/MME