Az év természetfotósa – huszadszor
Huszadik alkalommal írták ki Magyarország legnagyobb természetfotós szakmai megmérettetését, a A GDF–SUEZ Az Év Természetfotósa 2012 pályázatot.
Transzformer, Az MME különdíja 2011-ben
Fotó: Sutyák János
A pályázat kiírója, a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége az elmúlt két évtized alatt – a továbbra is egyre növekvő érdeklődés mellett – nagy sikerként könyvelhette el a beérkezett pályaművek, s egyúttal az egész szakmai versengés színvonalának emelkedését.
Az idén a hagyományos díjak – Az Év Természetfotósa, Az Év Ifjú Természetfotósa, Az Év Természetfotója – mellett az év legjobb búvárfotósát is díjazzák, új kategóriaként pedig megjelent a reneszánszát élő fekete-fehér fotográfia is.
Erdő mélyén, Élet a vízfelszín alatt kategória 1. díja 2011-ben,
Fotó: Somodi Ferenc
Az idei pályázatra a következő 15 kategóriában lehet nevezni: Kezünkben a Föld; A madarak viselkedése; Az emlősök viselkedése; Az állatok viselkedése; Állatok és környezetük; Az állatok szemtől szemben; Növények és gombák; Kompozíció, forma és kísérletezés; Tájak; Élet a vízfelszín alatt; Napnyugtától napkeltéig; Fekete-fehér természetfotók; A természet féktelen energiái; Ifjúsági kategória; Természetfotós munka közben (Werk).
A kiírók, az immár két évtizedes tapasztalatokra támaszkodva, az idei esztendőtől 25 darabban korlátozzák az egy pályázó által beküldhető képek számát. Ennek a változtatásnak az a célja, hogy a lehetőségekhez mérten kiegyenlítse az egyes nevezők esélyeit. A pályázatra 2012. május 7-én éjfélig küldhetik be képeiket
a verseny weboldalán mindazok, akik szeretnék megmérettetni magukat Európa egyik legrangosabb természetfotós pályázatán.
Forrás: ng.24.hu
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
