Csökkent a világ vizes élőhelyeinek területe

Fotó: dreamstime

Francia kutatók szerint ez a jelenség főleg a sűrűn lakott körzetekre volt jellemző. A francia tudományos kutatásokat összefogó CNRS és a fejlesztési célokat szolgáló kutatásokat irányító IRD szakemberei az 1993 és 2007 közötti időszakot vizsgálták a térképészeti és a műholdas adatok összehasonlításával. Ez a módszer lehetővé tette, hogy kimutassák a nedves övezetek szezonális, illetve az évek során végbemenő változásait. Az eredményekről beszámoló Geophysical Research Letters című kiadvány szerint a nedves térségek 1993 januárjától a 2005-ig láthatóan szűkültek, majd igen kis mértékben nőttek világszerte, de végső soron az csökkenés a meghatározó.
„Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt évtized második felében tapasztalt enyhe gyarapodás összefügg-e a csapadék mennyiségének vagy a hőmérséklet növekedésével, de ilyen kapcsolatot nem sikerült kimutatni” – jelentette ki a Le Figaro című francia lapnak Catherine Prigent, a párizsi Observatoire kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ugyanakkor jól bizonyítható a lakosság növekedése és a vizes térségek összezsugorodása közötti összefüggés, főleg a trópusi és a szubtrópusi övezetekben.
A CNRS jelentése rámutat, hogy a vizes élőhelyek, mocsarak és ingoványok a földgolyó szárazföldi területének mindössze öt százalékát képviselik, de fontos szerepet töltenek be az emberi tevékenység, az élővilág sokfélesége, az éghajlat és a víz körforgása szempontjából.

Ezekről a területekről igen sok metángáz jut a légkörbe. A kutatók feltételezése szerint a metángáz mennyiségének nem egyszer zűrzavaros változása összefügghet a vizes területek alakulásával. Úgy vélik, hogy ezen területek zsugorodásának szerepe lehet az óceánok szintjének már megtapasztalt emelkedésében is.
A francia tudósok megállapították, hogy saját országukban is egyre kevesebb a vízzel borított terület. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó főbiztosság (CGDD) még tavaly szeptemberben közreadott tanulmánya, kiemelte ezeknek az övezeteknek a gazdasági hasznát. A Cotentin tartományi természetvédelmi térségben végzett vizsgálat szerint a mocsarak és más vizes területek jótékony hatásának pénzben kifejezett értéke hektáronként 2400 és 4400 euró (719 000 – 1 319 000 Ft) között mozog. A CGDD olyan előnyöket próbált pénzben kifejezni, mint a víztartalékok megőrzése, a víz természetes szűrése, a mikroklíma szabályozása, illetve a termelési szférában a mezőgazdaság, a kagylótenyésztés, továbbá a szerzők által „kulturális” tényezőnek minősített vadászat, halászat és általában az élővilág sokféleségének fenntartása.

Forrás: MTI