Magyar vadlovak vágtatnak Mongóliában
A nemzetközi visszatelepítési program keretében az idén nyáron is több Przewalski-ősvadló kerül vissza eredeti élőhelyére, a mongóliai Nagy Góbi Nemzeti Parkba. A most útnak indított állatok közül három a hortobágyi Pentezugon született. A világviszonylatban is kiemelkedő fontosságú magyar vadlóállomány az idén is szépen gyarapodik.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
A prágai állatkertből 2012 júniusában több Przewalski-ősvadlovat szállítanak katonai repülőgéppel Mongóliába, ahol a Nagy Góbi Nemzeti Park Khomiin Tal régiójában fogják szabadon engedni őket. A korábbi visszatelepítési programok eredményeként a mongol pusztákon 2005-ben már csaknem száz vadló élt szabadon, ám a 2009–2010-es, különösen kemény tél az állomány mintegy 60 százalékát elpusztította. Ezért tavaly négy tenyészállattal (három kancával és egy ménnel) pótolták a veszteséget, amit az idén újabb szállítmány követ. Ám az ideiek közül három vadló Magyarországról származik: három kanca – Lányka, Lótusz és Márta – a hortobágyi Pentezug szülötte. Az állatokat először a csehországi Dolni Dobrejov-i akklimatizációs központba szállították, ahol több európai állatkertből gyűjtötték össze az idei szállítmányt. Innen indulnak útnak a lovak repülőgéppel Mongólia felé.
A Przewalski-ősvadló csaknem fél évszázaddal ezelőtt kipusztult a szabad természetben, de több állatkertben is maradtak példányai. A faj megmentésére 1982-ben tenyésztési programot indítottak az Egyesült Államokban, majd 1985-ben megalapították a kölni központú Europäisches Erhaltungsuchtprogramm für Przewalskiferde (Európai Védelmi Program a Przewalski-lóért – EEP) nevű szervezetet. Jelenleg Európában az EEP koordinálja a tenyésztői munkát, az ázsiai vadlovak törzskönyveit pedig Prágában vezetik.
Az EEP irányítása alatt, a kölni állatkert és a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közös projektjeként jött létre 1997-ben a Pentezug nevű füves pusztán a Przewalski-ősvadlovak magyarországi rezervátuma. A mintegy 2400 hektáros területre több európai állatkertből érkeztek lovak. A 21 példányos eredeti állomány azóta szépen gyarapodott, s amint Czető Csillától, a HNP munkatársától megtudtuk, az idén eddig újabb 33 csikóval gazdagodott a pentezugi vadlóménes. „Még mindig van jó pár vemhes kanca, úgyhogy biztosan lesz még néhány csikónk” – bizakodik a fiatal biológus. Az új jövevényekkel együtt, immár több mint 230 vadló szaladgál a füves pusztán, amely így a világ legnagyobb ázsiai ősvadló-állományának ad otthont. Itt született Lányka, Lótusz és Márta is, hogy kiváló génjeiket az őshazában, a mongol pusztákon adják tovább utódaiknak.
Czető Csilla az ng.24.hu-nak elmondta, hogy a pentezugi vadló-rezervátum ugyan nem látogatható – ide a terület zavartalanságának megőrzése érdekében csak a kutatóknak van lehetőségük a belépésre – ám az érdeklődő vendégek is megcsodálhatják ezeket a szilaj állatokat. „A Malomházi Vadasparkban kialakítottunk egy területet, ahol egy kisebb hárem él. Itt a látogatók is megtekinthetik a Przewalski-ősvadlovakat” – mondta a HNP munkatársa.
Írta: Horváth Árpád
Kapcsolódó cikkek:
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
