Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Természet

Budapesten a patkányok veszítenek

2012.07.15.Admin
National Geographic Magyarország

Sok városban annyi patkány él, mint ahány lakos. New Yorkban legutóbb tavaly okozott hatalmas riadalmat a patkányinvázió, de a londoni metró sínei között is gyakran látni futkározó rágcsálókat.

Fotó: dreamstime

A mindent megrágó, elpusztító élősdi közegészségügyi veszélyt is jelent, és dollár milliárdokra rugó károkat okoz. Számítások szerint a világon termő gabona közel 20 százalékát patkányok milliói falják fel, évente.
Külön tudomány, a deratizáció veszi fel a “patkány rágta” kesztyűt, hogy megoldást találjon e veszedelemre, de egyelőre hiába – mondja a biológus végzettségű Bajomi Dániel, a Bábolna Bio igazgatója, aki szerint a “hathatós patkányirtáshoz folyamatosan összetett feladatsort kell elvégezni.”

Budapesten a 60-as évek végén kétmillióra becsülték a raktárakban, pincékben megbújó, a lakóházak felsőbb emeleti konyháiban is fel-fel bukkanó patkányok számát. Az igazgató visszaemlékezése szerint ekkor a Fővárosi Tanács megbízta a Bábolnai Fertőtlenítő Állomást, hogy teremtsen rendet.
Korábban egy-egy budapesti kerületben vagy raktárban végeztek időnként vegyszeres irtást. Volt, hogy a rágcsálók elűzésére vadászgörényekkel próbálkoztak, ám a szomszédos területekről, a kanálisokból percek alatt visszaözönlöttek a népes patkánykolóniák.

A bábolnai társaság viszont nagyszabású, az egész fővárosra egyszerre kiterjedő támadást indított. Mérgező csalétket helyezett el a patkányok fő útvonalát jelentő csatornákba, a kikötők, piacok, élelmiszerüzemek, vágóhidak környékén. Az átfogó sikeres hadműveletet az állatorvos végzettségű Csalava István irányította, Bajomi Dániel az utódszervezet, a Bábolna Bio vezetőjeként pedig 1972 óta máig fenntartja Budapest patkánymentességét. E bravúrt ismerte el a WHO, amikor a legjobban szervezett hosszú távú patkánymentesítő programért méltatta Budapestet és a bábolnai céget.
Az elismerés értéke a történelmi visszatekintés tükrében még értékesebb lehet. A patkány ugyanis – ahogy Varga Benedektől, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum történész végzettségű főigazgatójától megtudtuk – népek pusztulását idézte elő, háborúk kimenetelét döntötte el; éhínség, kínszenvedés és halál járt a nyomában. A kis, intelligens, gyorsan szaporodó állathoz köthető a fekete halál, a pestis elterjedése.

A rettegést keltő első európai járvány a Krím-félszigeten fekvő Kaffa – ma Feodoszija – város nevéhez fűződik, ahol a 12. században itáliai hódítók vetették meg a lábukat. A tatárok 1346-ban megostromolták az erődítményt, pestisben meghalt katonáik, lovaik holttestét kőhajító gépekkel repítették a védőfalak mögé. Az elsőként alkalmazott biológiai fegyver bevált, a védők elmenekültek. Ám mire hajóik visszavergődtek Velencébe, alig maradt élő ember a fedélzeten. A betegek és a patkányon megtelepülő, a pestis baktériumát hordozó bolhák viszont partot értek, és terjeszteni kezdték az akkor még ismeretlen kórt.
Évszázadokon át több hullámban kontinensszerte aratott a fekete halál. Becslések szerint legalább 100 millió áldozat írható a számlájára. Nevét onnan kapta, hogy a megbetegedett ember bőrének oxigénellátása elakadt, amitől a végtagjai sötét színűvé váltak, és a fertőzés néhány nap alatt végzett az emberrel.
A kór ellenszerét nem ismerték, azt sem tudták, hogyan védekezzenek ellene, ami csak fokozta rettegést a dögvésztől. Amint valahol – főként zsúfolt városokban – felütötte fejét a járvány, aki tehette, menekült a környékről. Sokan a feslett erkölcsű társadalmakra mért isteni büntetésként fogták fel a sorscsapást.
Pestisben halt meg például a nándorfehérvári diadal hőse, Hunyadi János és Kapisztrán János. A Rákóczi-szabadságharc bukása is részben a dögvész számlájára írható. Az 1708-tól az országon végigsöprő, patkányok terjesztette félelmetes betegség a katonai táborokban még gyorsabban pusztított, ezért a fejedelem fegyverbe hívó szava süket fülekre talált, a betegségtől való félelem lehűtötte a szabadságért való lelkesedést.
Érsekújvár felszabadítása például azért hiúsult meg, mert Rákóczi 16 ezres seregéből a pestis miatt csupán 3000 katona maradt hadra fogható, ami kevésnek bizonyult.
A járvány Budán és Pesten is gyakran tombolt, a halottakat csónakokon a mai műegyetem helyén kialakított pestistemetőbe hordták, elhantolták őket, majd a temetőt lezárták.

A dögvész lecsillapodását a harmincéves háború hozta meg Európában. Gusztáv Adolf svéd király 1630-ban a német protestánsok támogatására felvonult seregeivel a Habsburgok ellen, a társzekereken a gabona között megbújva magukkal hozták a vándorpatkányt. Ez a fajta rágcsáló erősebb a pestisbolhát hordozó, kisebb testű házi patkánynál. A két faj egymás ellen vívott külön “háborúját” a vándorpatkány nyerte meg, aminek eredményeként lassan a pestis visszavonult. “Az utolsó magyarországi megbetegedések az 1700-as évek közepén fordultak elő” – idézi fel a múzeum igazgatója.   
Az utókor azonban ma is harcban áll a pestist tovaűző vándorpatkánnyal. Persze ez a fajta rágcsáló sem ártatlan, hozzávetően 40 féle más betegség terjesztője lehet, mint például a szalmonelláé, a kiütéses tífuszé vagy a veszettségé.

A patkányok irtása az idén is mintegy 200 millió forinttal terheli a főváros költségvetését. A Bábolna Bio szakemerei a város 17 ezer pontján helyeznek el mérgezett csalival kis ládákat, oldalfalukba apró lyukkal, amelybe csak a patkány tud bebújni. Mivel igen óvatos kis állatról van szó, késleltetett hatású mérget kell bevetni ellene. A patkányok ugyanis elővigyázatosságból egyik társukat előkóstolónak kiválasztják, és csak akkor esznek a gyanús ételből, ha meggyőződtek róla, hogy a kísérleti alany egészséges marad. A szer ezért csak 3-4 nap elmúltával öl, amikorra már az egész gyanútlan kolónia belakmározott belőle.

Abszolút patkánymentesség persze így sem létezik, mert a fővárosba érkező áruk révén, az agglomeráció településeiről folyamatos az utánpótlás, és egyetlen patkánypár után évi 600-800 utód is keserítheti az emberek életét, de lakossági bejelentésre az irtó gárda azonnal a helyszínen terem, újabb csapdákat állít, és megfigyelés alatt tartja a környéket. A központban Budapest óriási térképén bejelölik, hol bukkant fel egy-egy példány. “Ilyenkor tovább dúl az ember és a rémisztő kártevő közötti örök küzdelem, amelyben azonban továbbra is Budapest áll győzelemre” – szögezi le Bajomi Dániel.

Forrás: MTI/ Kruppa Géza

Hozzászólások

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket