Hűtőt használ a rozsomák
A zord körülmények között élő rozsomák, a menyétfélék legnagyobb testű faja, a hegyek hasadékaiba, a kövek és a hó alá rejti el az összegyűjtött élelmet.
Fotó: Mark Packila/ WCS
A tajgán, illetve a fenyvesekben ezek a hideg kamrák megvédik a táplálékot a dögevőktől, a rovaroktól és a baktériumoktól, ráadásul az elraktározott élelem hasznos abban az időszakban, amikor a nőstény rozsomák kölykeit szoptatja. A jelenségről szóló tanulmányt Robert M. Inman a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society) kutatója és kollégái publikálták a Journal of Mammalogy, emlősökről szóló tudományos folyóirat 2012 júliusi számában.
„Az ember nem gondolná, hogy a rovarok és mikrobák versenytársai lehetnek a rozsomáknak az élelemért folyó küzdelemben – mondja Robert Inman. – De tény, hogy a baktériumok bármit felfalnak, amihez hozzáférnek.”
A terjedelmes tanulmányban a kutatók leírják, hogy a rozsomák párzási időszaka az év egy rövid szakaszára korlátozódik, és a nőstények szoptatási ideje – februártól áprilisig – éppen az élelemben szegényebb hónapokra esik. A rozsomákok alkalomszerűen gyűjtögető életmódot is folytatnak, és úgy alkalmazkodnak környezetükhöz, a téli időszakban élelmet halmoznak fel a természetes mélyhűtőkben. Ha nem lennének ezek a tartalékok és más, előre nem látható élelmiszerforrások (például a tél során elhullott patások tetemei), sok kölyök elpusztulna.
Inman szerint, ha megértjük, hogy a rozsomák milyen módokon képes alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, sokat segíthet a klímaváltozás miatt veszélyeztetett fajok megmentésében.
Egy 2010-ben publikált tanulmány kimutatta, hogy a rozsomák elterjedése és a tartós hótakaró között összefüggés fedezhető fel. Az első elmélet szerint azért van szükségük tavasszal hótakaróra, hogy meleg, biztonságos odúban hozhassák világra kölykeiket. Az új tanulmány szerint más, az időjárással és a hóborítottsággal összefüggő tényezők is szerepet játszhatnak a rozsomák elterjedtségében.
Az éghajlatváltozás miatt, kora tavasszal egyre kevesebb a hó, az élőhely szűkül, így a rozsomák nemrég felkerült a veszélyeztetett állatfajok listájára. A tanulmány szerzői szerint, ha megértjük, miért és hogyan használják fel a rozsomákok a hótakarót, segít megérteni, hogyan fog hatni az éghajlatváltozás szaporodási rátájukra és túlélési esélyeikre. Az új tanulmány nagy segítséget jelenthet a faj megőrzésében és fennmaradásának biztosításában.
Forrás: sciencedaily
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
