A fekete gólyák élőhelye is!

Fotó: Mario Romulic

Nyár közepén elkezdődött a mellékágban az iszapkotrás, ami a sziget újjáélesztésének talán legfontosabb, leglátványosabb állomása. A WWF Magyarország és stratégiai partnerei összefogásával számtalan őshonos hal- és madárfaj veheti majd újra birtokba a területet, míg hazánk egyik legfontosabb ivóvízbázisa is tisztul. A projekt a civil, állami és vállalati szféra egyedülálló összefogásának eredménye, főtámogató az Európai Unió és a Coca-Cola Magyarország.

A folyószabályozások miatt a Duna képtelen új szigeteket kialakítani, a meglévő mellékágai pedig lassan feltöltődnek. A folyóban honos halfajok többsége a mellékágak lassabb folyású, melegebb vizeit használja ívásra, és az ikrákból kikelt apróságok életük első szakaszát is itt élik le. Ha azonban a mellékágak feltöltődnek, újak pedig nem keletkeznek, sok halfaj fennmaradása kerülhet veszélybe.
A Szabadság-szigetet körbeölelő mellékág 30 éve nem kap megfelelő vízutánpótlást, mert egy gáttal elzárták a főágtól, így a mederben így megindult az iszap lerakódása. Folyamatos vízátmosás nélkül lassan teljesen feltöltődik, ami a mellékág és a sziget páratlan ökoszisztémáját fenyegeti.
A WWF Magyarország 2009-ben indította útjára legnagyobb terepi projektjét, a Szabadság-sziget élőhely-rehabilitációját. Az ötévesre tervezett munka során megtisztítják a szigetet az invazív növényfajoktól, kikotorják a mellékágban felgyülemlett iszapot, és elbontják azt a kőgátat, ami akadályozza a víz szabad áramlását. A munkát nehezíti, hogy a kőgátban ivóvízvezeték fut, amelyet először föld alá kell helyezni, a gát elbontásához ezután kezdhetnek.

„Hosszú évek tervező munkája áll mögöttünk, egy ekkora projektben mindent kétszer meg kell gondolni, át kell számolni, mert nem szabad hibát vétenünk. Az elmúlt több mint két évben megtisztítottuk a szigetet az idegenhonos növényfajoktól, és a helyükre őshonos fafajok csemetéit ültettük. Eközben pedig azon dolgoztunk, hogy 2012-ben megindulhasson a kotrás. Szerencsére minden a tervek szerint haladt, és július 27-én megérkeztek a kotróhajók. Nem kis várakozással kezdtünk neki a kotrásnak, hiszen hazánkban ilyen méretű munka még nem folyt.” – mondta Siposs Viktória, a Szabadság-sziget projektvezetője.
A program 2013-ban ér majd véget, és ekkor a természetes folyamatok újra megindulhatnak a területen. A teljes rehabilitációhoz még további forrásokra is szükség van.

Forrás: WWF