Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Természet

Zajártalom fenyegeti a tengeri emlősöket

2012.09.27.Admin
National Geographic Magyarország

A tudósok számára régóta ismert, hogy az ember által keltett víz alatti zaj, amit motorok,  szonárok (visszhangszondák), fegyverkísérletek vagy a tenger alatti olaj- és gázkitermelésben használt eszközök keltenek megsüketíthetik a bálnákat és a többi tengeri emlősöket.

Kardszárnyú delfin                                                                  Fotó: dreamstime

Az amerikai haditengerészet becslése szerint az általuk használt víz alatti megfigyelő berendezések – főleg a szonárok – évente több mint negyed millió tengerlakónak okoznak ideiglenes vagy tartós halláskárosodást.

Kutatók legújabb felfedezése, hogy a bálnák képesek csökkenteni hallásuk érzékenységét, és így megóvni fülüket a túl hangos zajtól. A szakemberek számára még nem egészen világos, hogy a bálnák miként védekeznek a zajártalom ellen.
“Olyasmi ez, mint amikor mi befogjuk a fülünket egy lökhajtásos gép közeledésekor” – magyarázta a The New York Times című lapnak Paul E. Nachtigall, a Hawaii Egyetem tengerbiológusa, aki a felfedezést jegyző kutató csoportot vezette.

A veszély a tengervíz alapvető tulajdonságaiból következik. A fény több száz métert képes haladni benne, mielőtt elenyészne, a hang azonban több száz mérföldet is képes megtenni a tengerben. Márpedig, ahogy a cégek és a kormányok egyre több tenger alatti tevékenységet végeznek, az óceánok évről évre zajosabbá válnak. Kimutatták továbbá, hogy mind gyakrabban fordul elő süketség, szövetkárosodás, tömeges partra sodródás és tájékozódási zavar azoknál a fajoknál, melyek hallásuk segítségével navigálnak, keresnek élelmet és gondoskodnak kicsinyeikről.

A veszély megítélését hosszú időn át a politika határozta meg. 2008-ban az amerikai legfelsőbb bíróság elé került a National Resource Defense Council nevű, a természeti erőforrások megóvásáért küzdő szervezet keresete, amelyet a haditengerészet ellen nyújtott be, a zajártalom miatt. A taláros testület akkor úgy döntött, hogy a hadihajóknak joguk van a tengeralattjárók elleni küzdelmet szolgáló hanglokátorok tesztelésére. A környezetvédők szemében azonban már az is hallgatólagos siker volt, hogy az ország legmagasabb szintű joghatósága egyáltalán vizsgálta a tengeri emlősök helyzetét egy nemzetbiztonsági kérdést érintő vitában.

A legújabb fejlemény a Hawaii Egyetem oahúi kutatási központjához fűződik, melynek tudósai azt tanulmányozták, hogyan hallanak a delfinek és a fogas bálnák. Ezek az emlősök hangokat bocsátanak ki, majd észlelik a visszhangot, és így tájékozódnak. A tudósok fogságban tartott bálnákra erősített érzékelőkkel elemezték a hallás folyamatában részt vevő agyhullámokat.

A Paul E. Nachtigall vezette csapat először azt derítette ki, hogy ezek az állatok hozzá tudják-e igazítani hallásukat a saját maguk által kibocsátott erős visszhanglokációs hangokhoz. Ezután arra voltak kíváncsiak, vajon képesek-e megvédeni fülüket az idegen robajoktól.

A csoport a Kina nevű kardszárnyú delfin (Orcinus orca) magatartását próbálta alakítani. Olyan feltételes reflexre kívánták ránevelni az állatot, amilyenhez hasonlót Ivan Pavlov orosz tudós fejlesztett ki a kutyáknál. Először egy kellemes hangot játszottak le halkan, majd ez hamarosan hangos, kellemetlen zajba ment át. Néhány ismétlés után már a kellemes hang is elég volt Kina számára ahhoz, hogy “lejjebb tekerje a fülét”, vagyis mérsékelje annak érzékenységét.

A kutatók egy hongkongi akusztikai kongresszuson számoltak be felfedezésükről, ami feltevésük szerint lehetővé fogja tenni a tengeri emlősök megóvását a haditengerészeti szonároktól és más zajkeltő eszközöktől. A jövőben ki akarják terjeszteni a kutatást más fogságban tartott tengeri emlősökre, majd a szabad tengerben élő társaikra is. Nachtigall bízik abban, hogy az állatok képesek lesznek gyorsan kialakítani a helyes reagálást az előzetes figyelmeztető hangra.

Az érintett fajok rendkívül érzékeny hallása azért alakult ki, hogy kompenzálja a rossz tengeri látásviszonyokat, és lehetővé tegye alkalmazkodásukat a tengervíz sajátosságaihoz. A hang ötször gyorsabban terjed a vízben, mint a levegőben, és jóval kevesebbet veszít az erejéből.

A bálnák és a delfinek feje akusztikai üregek és lencsék labirintusát rejti, ez nem csupán rendkívül jó hallást biztosít, de bonyolult hangképzést is. A púpos bálnák különleges énekét például csak a párkereső hímek tudják kibocsátani.

Az óceánkutatók szerint a tengeri emlősök hangkibocsátásának az utóbbi évtizedekben megfigyelt csökkenése az ember által létrehozott hangzavarral magyarázható. A mesterséges tengeri zaj miatt feltehetően rosszabbul is táplálkoznak, és főleg kevésbé táplálják kicsinyeiket. A gond a jövőben csak súlyosbodni fog: az amerikai haditengerészet nemrégiben közzétett friss becslései szerint a haderőnem tervezett bővítésével járó nagyobb aktivitás több mint egymillió tengeri emlősnek okozhat hangártalmat.

Nachtigall szerint a tudósok most azt próbálják megállapítani, vajon a Kina esetében kimutatott hallásvédelem fokozható-e. Először a palackorrú delfineket és a beluga bálnákat fogják vizsgálni, csak ezután kerülnek sorra a szabadon élő populációk. Nem kis gondot jelent viszont a finanszírozás: a tengeri emlősök kutatásának szövetségi támogatása kifejezetten zsugorodott az utóbbi években.
A magas költségek azzal magyarázhatók, hogy a fogságban élő egyedek gondozása alapos odafigyelést igényel. A kutatás vezetője szerint azonban a befektetés így is megtérül, mivel a tudósok mind jobban megértik a bálnák és a hangok rejtélyes kapcsolatát.

Forrás: MTI

Hozzászólások

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket