Hogy kerül a pingvin az aszfaltra?

A történet szinte pontosan két esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor – hosszú előkészítő munka eredményeként – az európai állatkertek között működő fajmentő program keretében tizennégy egyedből álló pápaszemes pingvincsapat érkezett a németországi Münsterből a „Jászság fővárosába.”
Az akkor még többségében 4-6 hónapos és két idősebb jövevény az állatkert bejárata közelében kialakított, részben üvegfalú medencében és a hozzá tartozó kifutóban talált új otthonra. A tengerhez szokott madarak, Jászberényben gyorsan bebizonyították, az édesvízben is jól érzik magukat. A „menüsort” azonban bővíteni kellett miattuk, hiszen bárhová vesse is őket a sors, ízlésük konzervatív marad: alapvetően tengeri halat, elsősorban heringet fogyasztanak.

Egy év alatt tökéletesen belakták hangulatos territóriumukat és előkelő helyre jutottak az állatkert népszerűségi toplistáján. Ezt látva, a létesítmény munkatársai egy – ugyancsak német importból származó – ötlet nyomán 2011 őszén Magyarországon egyedülálló kezdeményezést indított. Sétára csábították, a látogatók egyik nagy kedvencévé előlépett, pingvincsapatot mondván, e faj példányai eredeti élőhelyükön is időről-időre hosszan vándorolnak fészkelő helyük és a biztos táplálékforrást jelentő óceán között.

Miután a próba fényesen sikerült, a Jászberényi Állatkertben hamarosan rendszeres, napi program lett a pingvinséta, melybe már tavaly télen is több száz gyermek és felnőtt látogató kapcsolódott be. Ez év tavaszán azonban, az állatkert kacskaringós aszfaltcsíkjain, betonjárdáin, zegzugos ösvényein és csapásain tett közös kirándulások időszaka váratlanul véget ért. A gondozók és az állatorvosok a frakkos társaság egészsége érdekében szigorú döntést hoztak, melynek hátterében az állt, hogy a pápaszemes pingvinekre halálos veszély leselkedik a szúnyogok által terjesztett madármalária képében. A betegség elkerülésének érdekében persze a totyogó csapat „személyi szabadságának korlátozása” mellett egyéb óvintézkedéseket is tettek a szakemberek: többek között szúnyoghálóval borították be az állatok kifutóját.
Ám az ősz be- és a vérszívó rovarok leköszöntével a berényi pingvinkolónia számára nemrégiben újra kitört a szabadság kora. A fél méter magas, jellegzetesen totyogó állatok november eleje óta, egészen a következő kikeletig naponta megteszik egészségügyi sétájukat a park területén. Vélhetőleg ezúttal is páratlan és felejthetetlen élményekkel gazdagítva mindazokat, akik e túrák alkalmával kíséretükbe szegődnek.

A zömmel Dél-Afrikában élő pápaszemes pingvinek 3-4 évesen válnak ivaréretté. A természetben 10-12 éve, állatkerti körülmények között viszont akár 20 évet is megérnek. Természetes élőhelyükön teljes populációjukat jelenleg körülbelül 180 ezerre becsülik. A többi pingvinfajhoz hasonlóan szaporodásuk azt követően került veszélybe, hogy az ember rájött tojásuk finom ízére.

Írta és fényképezte: Bugány János