A megújuló veszprémi állatkert

Fotó: Wikipedia

Szinte mindent kicseréltek, felújítottak és többek között egy közép-európai hírű csimpánzházat is létrehoztak.

Török László öt évvel ezelőtt vette át az állatkert irányítását, s a veszprémi közgyűlés 2012 végén újabb öt évre megbízta az intézmény vezetésével.  
„Az elmúlt időszak alatt számos fejlesztés valósult meg: a 13 hektáros állatkert területe több mint duplájára növekedett, bővült a bemutatott fajok száma, az állatok tágas, természetes környezetben élnek.

2008 márciusában A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk; Tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben című pályázaton 216 millió forint uniós támogatást nyertünk el, ebből öt projektelem valósult meg 2012-ig” – idézte fel az igazgató.

Karácsonyi ajándék bontása a veszprémi állatkerben.

Fotó: ZOO Veszprém

A Csimpánzvilág kialakításában és tematikájában egyedülálló létesítmény, amely immár méltó módon és a jogszabályi előírásoknak megfelelően mutatja be az állatkert címer állatfaját, a csimpánzokat, lehetővé téve két különálló csimpánzcsapat tartását – részletezte Török László.

A második elem a Böbe majom tanodája oktató- és kiállítóház volt: a kor szakmai elvárásainak megfelelően berendezett épület ad otthont a nyári táboroknak, tanórán kívüli foglalkozásoknak, a kiállítási részen a látogatókat természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bemutató várja – folytatta az igazgató.

A Kölyökdzsungel játszóházban és terráriumban az egyedileg tervezett és kivitelezett 300 négyzetméteres fedett hely a különleges, állatkerti témájú játszóeszközeivel rendkívül népszerű a kisgyermekes családok körében.Az igazgató büszke arra, hogy az Afrika-ház, mely tematikájában és elhelyezésében Magyarország egyik legnagyobb szavannakifutója, lehetővé tette, hogy zsiráfokat mutassanak be.

A Fejes-völgyi területen megvalósult erdei mesterségek tanösvényen felelevenítették a régi bakonyi mesterségeket, így a mészégetést, gyantagyűjtést, faszénégetést.

Az öt projektelemből álló beruházás teljes költsége 587 millió forint, melynek önerejét az állatkert saját forrásból gazdálkodta ki.
“Az európai uniós támogatásból megvalósított fejlesztések mellett a Fejes-völgyi részen a jelenkor turisztikai és állatkertészeti elvárásainak megfelelően felújítottunk több kifutót, többek között az ormányos medvéét, az állatkert egyik legrégebbi, vízimadarakat bemutató nagy tó kifutót, a szakállasbagoly házát és röpdéjét, valamint megépült a kis pandák kifutója is. Kialakítottuk a nagy népszerűségnek örvendő makiösvényt, ahol a madagaszkári félmajmok kifutójában sétálva, testközelből figyelhetik meg a látogatók ezeket az érdekes állatokat” – sorolta az igazgató.
Az elmúlt évek alatt több zoológiai érdekességnek számító állat érkezett Veszprémbe, mint például két szélesszájú orrszarvútehén, egy zsiráfcsapat, kispanda-pár, hópárducok, különleges afrikai ecsetfülű disznók, és szibériai tigrisek is.

A Kittenberger utcai főbejárat előtti, idejétmúlt büfé és bazársort a bérlők bérleti szerződésének lejárta után elbontották és az állatkert területén modern, a vadaspark arculatába illeszkedő gasztronómiai egységeket alakítottak ki.

A jövő évi tervek között szerepel a jelenleg különálló, Gulya-dombi és Fejes-völgyi állatkertrészek egy földalatti gyalogos aluljáróval való összekapcsolása, illetve egy új vendégforgalmi bejárat nyitása a Gulya-dombon, így a látogatók állatkerten belüli forgalma zavartalanná válik. Nem kell kétszer jegyet ellenőriztetni, s a Gulya-dombon kényelmesen, kulturált körülmények között lehet parkolni. Ezzel nemcsak a főbejárat körüli szűk utcákat, hanem Veszprém egész belvárosát tehermentesítik a nagy forgalomtól.

“A látogatóbarát beruházásoknak, a célzott marketingtevékenységnek köszönhetően a veszprémi állatkert népszerűsége, nemzetközi szakmai megítélése folyamatosan növekszik. Az állatkert a turisztikai szektort is érzékenyen érintő gazdasági válság ellenére, szinten tudta tartani évi negyedmilliós látogatottságát és bevételeit, gazdálkodása kiegyensúlyozott és stabil. Tevékenységével nagymértékben hozzájárult Veszprém és a régió turisztikai attraktivitásának növeléséhez” – összegezte Török László.

Forrás: MTI