Házi berkenye az év fája!
Az Országos Erdészeti Egyesület egy elfeledett gyümölcsfajt, a házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta a 2013-as év fájának.
Fotó: azevfaja.hu
A középhegységek melegebb, déli oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. A szakmai javaslatok alapján – idén tizennyolcadik alkalommal megválasztott év fájának – nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás. 2013-ban az erdei iskolaprogramok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája lesz a berkenye.
Fotó: azevfaja.hu
Az év fájának választott házi berkenye termése szeptemberben érik. Az egykor hazánkban is sokfelé termesztett erdei gyümölcs felhasználása Európa több részén reneszánszát éli. Termései körte, ritkábban alma alakú. Mérete igen változó, hosszúsága: 12-30 mm, szélessége: 10-30 mm.
Az éretlen gyümölcs csersav tartalma miatt még élvezhetetlen, innen származik a faj „fojtós berkenye” vagy „fojtóska” elnevezése. Szintén erre a tulajdonságára utal a faj tudományos nevének – Sorbus domestica – eredete, a név első tagja a sorb a fanyar kelta szóra vezethető vissza. A második tag, a latin eredetű domesticus házi, házhoz tartozót jelöl.
A házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említi brokina néven, helymeghatározási céllal. A későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj, mint a magyar vidék egykor meghatározó eleme.
Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja, amely a déli kitettségű oldalakon érzi igazán jól magát. Lassan növő fa, zárt erdőben növekedve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit. Valószínű ez alapján írhatta Gárdonyi Géza: Isten rabjai című regényében: „Ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését!”
Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandula termesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül esztétikai értéke, narancssárágás-pirosas őszi lombszíneződése miatt.
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület
Bagolyszámlálással segíthetjük a szakértőket
A kutatók egy kevéssé ismert faj állományának felmérésében kérik a lakosság segítségét.
Messzi vidékekről tértek vissza hazánkba ezek a védett madarak
Igazán egyedülálló madarak, amelyek énekét az ember egy életre megjegyzi.
Így cseperednek a budapesti tigriskölykök
Friss képeket és információmorzsákat osztott meg az állatkert.
A madárcsicsergés lehet a szorongás ellenszere
Még egy ok, amiért érdemes kirándulásokat szervezni.
Elképesztően ritka állatok érkeznek Debrecenbe
A fenyegetett fajnak mindössze néhány ezer példánya él.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
