Házi berkenye az év fája!
Az Országos Erdészeti Egyesület egy elfeledett gyümölcsfajt, a házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta a 2013-as év fájának.
Fotó: azevfaja.hu
A középhegységek melegebb, déli oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. A szakmai javaslatok alapján – idén tizennyolcadik alkalommal megválasztott év fájának – nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás. 2013-ban az erdei iskolaprogramok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája lesz a berkenye.
Fotó: azevfaja.hu
Az év fájának választott házi berkenye termése szeptemberben érik. Az egykor hazánkban is sokfelé termesztett erdei gyümölcs felhasználása Európa több részén reneszánszát éli. Termései körte, ritkábban alma alakú. Mérete igen változó, hosszúsága: 12-30 mm, szélessége: 10-30 mm.
Az éretlen gyümölcs csersav tartalma miatt még élvezhetetlen, innen származik a faj “fojtós berkenye” vagy “fojtóska” elnevezése. Szintén erre a tulajdonságára utal a faj tudományos nevének – Sorbus domestica – eredete, a név első tagja a sorb a fanyar kelta szóra vezethető vissza. A második tag, a latin eredetű domesticus házi, házhoz tartozót jelöl.
A házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említi brokina néven, helymeghatározási céllal. A későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj, mint a magyar vidék egykor meghatározó eleme.
Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja, amely a déli kitettségű oldalakon érzi igazán jól magát. Lassan növő fa, zárt erdőben növekedve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit. Valószínű ez alapján írhatta Gárdonyi Géza: Isten rabjai című regényében: “Ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését!”
Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandula termesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül esztétikai értéke, narancssárágás-pirosas őszi lombszíneződése miatt.
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület
Információs füzet a beporzóbarát városokról
Az Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa azoknak készült, akik szeretnék élhetőbbé tenni településüket, saját maguk környezetét, és persze mindazoknak, akik szeretnék megérteni, miért is fontosak ezek a rovarbarát területek.
Villámok és liánok
A trópusi erdőkben egyre gyakoribbá válnak mind a villámcsapások, mind a liánok, s ez utóbbiak ráadásul a villámok károkozását is fokozzák.
Hogyan élték túl a jégkorszakot az antarktiszi ízeltlábúak?
Az állatok ugyan a jeges kontinensen élnek, ám nem a jéggel állandóan fedett területein.
A cetcápák különös látási képességei
Az óriási hal különleges látását egy olyan génmutáció teszi lehetővé, ami az emberben egy örökletes, éjszakai látáskieséssel járó problémához vezet.
Látványosságokban gazdag túraútvonal
Budapesttől pár percre található, számos izgalmas látnivalót rejtő útvonalra invitálja Önöket a legújabb túraajánló.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
