Hitler nevét viselő bogár

Szlovénia párás barlangjaiban él egy vak, mindössze fél centiméter hosszú, rovarlárvákat fogyasztó bogár.
Fotó: jetzt.de
Nem pompázik olyan színekben, mint a rózsabogár és a szipoly, nincsenek olyan megkapó, hosszú csápjai, mint a cincérnek – sőt a legközelebbi rokonaitól leginkább csak a hímvesszője alakjában tér el –, mégis nagyon értékes: majd’ félmillió forintnak megfelelő összeget adnak érte a feketepiacon pusztán azért, mert egy fasiszta érzelmű bogarász egykor úgy döntött, hogy Hitlerről nevezi el.
Az amatőr bogarász, Oscar Scheibel 1933-ban Ljubljanában vásárolta meg az addig ismeretlen rovart egy szlovén biológustól, aki azt egy barlangban találta, Celje város közelében. Scheibel német állampolgárként a szlovén fővárosban élt. Később, 1937-ben példaképéről, Adolf Hitlerről nevezte el a bogarat, ami így Anophthalmus hitleri néven vonult be a bogarászat történetébe. A kancellár valószínűleg éppen Lengyelország lerohanását készítette elő, mégis szakított időt arra, hogy levélben fejezze ki a megtiszteltetés felett érzett örömét. A barlangi vakfutrinka híres-hírhedt tudományos neve megfelel a Nemzetközi Zoológiai Nevezéktani Bizottság (International Commission on Zoological Nomenclature, ICZN) előírásainak, ezért érvényes.
„Furcsa, hogy egyáltalán engedélyezték” – vélekedik Bob Allen, a Philadelphiai Természettudományi Akadémia (Academy of Natural Sciencies in Philadelphia) munkatársa. „A Bizottság szerint vallási alakokról például nem lehet fajokat elnevezni, tehát senki sem adhat mohammedi vagy jesusi fajneveket. Hitler viszont átment a szűrőn.”
Mivel a Hitler-vakfutrinka nem tartott számot különösebb tudományos érdeklődésre, a bogarászok nem fordítottak sok figyelmet az új fajra, később pedig a múzeumok ódzkodtak attól, hogy kiállítsanak bármit is, ami ilyen mértékben kötődik a náci Németországhoz. Mára azonban szélsőjobboldali körökben annyira kapós lett, hogy a kutatók a kihalása miatt aggódnak.
A bogár távolról sem az egyetlen faj, melyet valamilyen hírességről neveztek el. Egy paleontológus kutatócsoport a Dire Straits énekeséről, Mark Knopflerről Masakasaurus knopflerinek nevezett el egy madagaszkári dinoszauruszfajt. Létezik Bursina borisbeckeri nevű tengeri csiga, Scaptia beyonceae nevű ausztráliai bögöly, Hyla stinginek keresztelt kolumbiai levelibéka, és nyúl, melyet Hugh Hefnerről, a Playboy alapítójáról Sylvilagus palustris hefneri néven írtak le. Az amerikai Cornell Egyetem kutatói több éve a Bush-kormány prominens tagjairól neveztek el három újonnan felfedezett, nyálkagombákon élő bogárfajt (Agathidium bushi, A. cheneyi és A. rumsfeldi) – állításuk szerint természetesen a lehető legnagyobb tiszteletük kifejezéseként. Hitler sem csupán az említett barlangi vakfutrinka nevét ihlette, hanem a Palaeodyctioptera kihalt rovarrend egyik tagját is, amelyet 1934-ben neveztek el Roechlingia hitleri-nek. Az ősrovarok azonban nem sokat érnek a feketepiacon!
Vannak más bogarak is, amelyekért szinte bolondulnak a gyűjtők. A Dél-Amerikában honos, igen sokat bíró páncélbogarak kifejlett állapotukban alig táplálkoznak. Szárnyfedőjükre ragasztott drágakövekkel medálként vagy brosstűként remekül mutatnak – a legtöbb országban persze az ilyesmit törvény tiltja.
Japánban, ahol a szarvasbogarak megszokott házi kedvencek, több hegycsúcsot tiltott területté nyilvánítottak, hogy gátat szabjanak az illegális gyűjtéseknek. 1994-ben tizennégyezer engedély nélkül gyűjtött rovarpéldányt találtak két német állampolgárnál, akiket természetesen letartóztattak.
A Dél-Afrika néhány magas hegyén élő, súlyosan veszélyeztetett Colophon primosi szarvasbogárért több százezer forintot is adnak a párizsi, frankfurti vagy müncheni rovarbörzéken.
Bozo Drovenik, a Ljubljanai Tudományos Akadémia Rovartani Intézetének igazgatója szerint egy hibátlan Hitler-vakfutrinka akár félmillió forintnak megfelelő összegbe is kerülhet. „Nem tudom, divat lett-e Hitler-vakfutrinkát gyűjteni, de az utóbbi években az ára mindenesetre megduplázódott a neves börzéken. Egyre több vásárlóval találkozom Frankfurtban vagy Párizsban, akik ezt a rovart keresik. Természetesen nem minden vevő náci szimpatizáns, hanem inkább haszonra hajtó viszonteladó” – állítja. Nem csoda hát, hogy a szlovén rovarászok már a vészharangot kongatják hírhedt bogaruk felett.
Az Anophthalmus hitleri sokkal egyszerűbben megszerezhető, mint névrokona, a kihalt Roechlingia hitleri, hiszen elég hozzá egy pohár, amit a barlang talajába leásnak, majd ecettel és bomló hússal ízesített vizet töltenek bele.
„Ez valójában nem is olyan egyszerű művelet” – mondja Slavo Polak szlovén biológus. „Két hónap is beletelhet, míg egy-két példányt sikerül megfogni. Az orvbogarászoknak viszont van elég idejük. Mivel a Hitler-vakfutrinka Szlovénia mindössze öt barlangjában fordul elő, nem nagy teljesítmény az élőhelyüket felkutatni. Egyre többen látogatják a barlangokat – állítja Polak. Nyaranta tömegesen látogatnak ide a barlangászok, és sokukat csak a legkönnyebben megközelíthető barlangok érdeklik. Nem véletlenül merül fel tehát a gyanú, hogy a Hitler-vakfutrinkát akarják megszerezni. Ezért mielőtt útba igazítanánk őket, kollégáimmal együtt megpróbáljuk kideríteni, nincsenek-e hátsó szándékaik.”
Sajnos keveset számít, hogy a Hitler-vakfutrinkát hivatalosan is a veszélyeztetett fajok között tarják nyilván Szlovéniában, és csak engedéllyel lehet gyűjteni. A törvény betartatása ugyanis komoly gondot okoz a hatóságoknak. „Csak annyit tehetünk – folytatja Polak –, hogy az illegálisan begyűjtött rovarokat lefoglaljuk, és visszajuttatjuk az élőhelyükre. Ráadásul, amíg Szlovéniában tilos engedély nélkül rovart gyűjteni, Olaszországban már minden további nélkül lehet. Elég hát átmenni a néhány kilométerre fekvő olasz-szlovén határon, és a túloldalon már senkinek nincs joga elkobozni a Szlovéniában gyűjtött példányokat.”
Vajon megmenthető-e a Hitler-vakfutrinka? Drovenik már jó ideje szorgalmazza a barlangok bezárását, ami szerinte „meglehetősen drasztikus, de szükséges lépés, különben teljesen el fog tűnni a faj.” Mások szerint a faj nevének megváltoztatása lenne a megoldás. A Roechlingia hitleri nevét már próbálták korábban megváltoztatni. 1949-ben Hermann Haupt német entomológus Scepasma europea-nak szerette volna átnevezni. Nem sikerült elérnie, holott a nevezéktani kódex értelmében „tilos olyan fajnevet adni, ami bizarr, komikus vagy egyéb módon kifogásolható jelentést sugallhat „Egy név nem jelent többet, mint ami, azaz valóban csak egy név” – szögezi le Andrew Wakeham-Dawson, az ICZN londoni megbízottja. „Számos embert hívnak Hitlernek a világon – folytatja. – Ez nem gyalázkodó kifejezés vagy rosszindulatú célozgatás.”
Jelenleg harmincmillió faj várja, hogy elnevezzék, ezért az ICZN csak azokkal a vitás kérdésekkel foglalkozhat, amelyeket hivatalosan is elé terjesztenek. Wakeham-Dawson korábban nem is hallott a Hitler-vakfutrinkáról. „Rengeteg nevezéktani üggyel kell foglalkoznunk, de ha valaki valóban kifogásol valamit, nyugodtan forduljon a bizottsághoz” – javasolja a megbízott.
Időközben a Roechlingia hitleri ügye fordulatot vett. Kiderült róla, hogy azonos a Scepasma gigas nevű fajjal, amelyet 1911-ben, tehát jóval előbb írtak le. A nevezéktan szabályai szerint a korábbi név az érvényes, vagyis a fajt a Scepasma gigas névvel kell jelölni; a később leírt Roechlingia hitleri úgynevezett másodlagos – régebbi kifejezéssel junior – szinonima, tehát érvénytelen.
Írta: Jókuthy Emese – Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum) részben az Independent cikke nyomán