Borzirtás kezdődik Angliában
A brit kormány engedélyezte, hogy az elkövetkezendő négy év alatt ötezer borzot pusztítsanak el Angliában, a szarvasmarháknál terjedő tbc-járvány megfékezéséért.
Fotó: dreamstime
A kórokozó hordozójának tartott ragadozók 70 százalékát akarják megsemmisíteni a délnyugat-angliai Gloucestershire és West Somerset vidékén, az első kilövésre idén nyáron kerül sor egy hathetes időszakban, majd hasonló akciókra kerül sor a következő három évben.
Az állatvédők által hevesen ellenzett borzirtás engedélyezését Owen Paterson környezetvédelmi miniszter jelentette be 2013. február 27-én, a brit gazdaszövetség közgyűlésén.
“A szarvasmarha-tbc riasztó gyorsasággal terjed, és hatalmas károkat okoz a brit marhatenyésztésnek és tejiparnak – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a borzirtás csak egy része a „szörnyű kór” felszámolására tett erőfeszítéseknek.
A brit kormány október végén még elodázta a borzirtási kampány beindítását, mert a gazdaszövetség akkor úgy ítélte meg, hogy még nincsenek meg az akció feltételei.
A hírre a brit állatvédők olyan heves kampányba kezdtek, amilyenre nem volt példa az 1990 óta, mikor is a rókavadászat ellen tiltakoztak.
Az egyik legtekintélyesebb brit állatvédő szervezet, az RSPCA értelmetlennek tartja az öldöklést és inkább a borzok beoltását javasolja. A szervezet szerint „minden jel arra utal, hogy a borzpusztítás nem fogja megoldani a marhatuberkulózis problémáját”.
A kormány adatai szerint 35 ezer szarvasmarhát kellett elpusztítani tavaly, Nagy-Britanniában. A környezetvédelmi miniszter azt mondta szerdán, hogy az elmúlt tíz évben az állatbetegség 500 millió fontjába (170 milliárd forint) került a brit adófizetőknek, s a következő tíz évben ennek a duplája is lehet a kár, ha nem fékezik meg a járványt.
Forrás: MTI
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
