Eltemethetjük a zord téli napokat!
Nem csak az UNESCO szellemi örökség listáján szereplő mohácsi busójárás jelzi nekünk a tél végét, hanem a természet is.
Télike virágok a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében.
Végre egyre többször bújik elő a Nap felhőtakaró börtönéből, így a növények is bontják már virágjaikat. A hóvirágok lassan már el is virágoznak, s itt van a rovarok következő nektárforrása, a téltemető vagy más néven télike (Eranthis hyemalis).
A boglárkafélék közé tartozó védett növény elsősorban a gyertyános tölgyesek aljnövényzetében lelhető fel. Érdekessége, hogy hazánkban nem őshonos, jövevény faj, mediterrán származású. Feltételezések szerint kolostorok kertjeiből vadult ki évszázadokkal ezelőtt, nem vált özönnövénnyé, és szépen beleilleszkedett a hazai flórába. Ez az apró, sárga, kis virág, üdítő látványt nyújt a szemnek a zord téli napok után.
8-12 cm magas, gumós növény, gallérlevelei mélyen hasogatottak, sárga virágtakaró leveleit nem nevezhetjük sziromnak, mivel azok megnövekedett, megszínesedett csészelevelek. Az éhes rovarok zsongnak körülöttük. Elvirágzás után a növény még tavasszal visszahúzódik a talajba.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
