Biológiai sokféleség vizsgálata a Mecsekben

Rovarok válogatása talajmintából

A 11. Magyar Biodiverzitás Napok alkalmából összeállt százfős hazai és nemzetközi kutatócsoport tagjai a fűszálaktól a levegőig mindent átfésültek a vizsgált térségben.

„Egy terület biodiverzitásának, azaz biológiai sokféleségnek felmérése, fontos alapja a természetvédelmi munkának.  Az adatokból következtetni lehet az adott terület ökológiai állapotára, ki lehet szűrni a veszélyeztetett fajokat, és az adatok ismeretében megalapozott természetvédelmi terveket lehet készíteni. Cserkút élővilágának feltérképezésével a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is kap értékes információkat, hisz itt korábban nem volt még ilyen széles körű élővilág-felmérés.” – mondta Kovács Tibor, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke, az esemény szervezője.

Az élőlények begyűjtésére kíméletes eszközöket használtak: úgynevezett élvefogó csapdákat a kisemlősöknek, fénycsapdát az éjszakai lepkéknek, fűhálókat, valamint vákuumszívó csapdát a pókoknak. A madarakat távcsővel figyelték meg, mint a nászrepülő darázsölyveket, színpompás gyurgyalagokat (a 2013-as év madara), és egy hetven példányból álló holló csapatot is számba vettek.

Madarak befogása madarászhálóval

Az akcióban részt vevő biológusok között sokan egy-egy élőlénycsoport specialistái. Volt a csapatban botanikus, zoológus, köztük madarász, álskorpió és zuzmó szakértő, pókhangyák ismerője és a Természettudományi Múzeum munkatársaként, hazánk legismertebb száz- és ezerlábú kutatója Korsós Zoltán is. „Ezekkel az ízeltlábúakkal az egész világon csak 80-90 ember foglalkozik, pedig nélkülözhetetlen tagjai az erdei életközösségnek. Ők azok ugyanis, akik a talajban elsőként megrágják a lehullott faleveleket, tehát nélkülük nem készülne el a növények számára alkalmas, lebomlott szerves anyag” – mondta Korsós.

Az átfésült területről előkerült egy Magyarországon nagyon ritka rovarfaj, a kétcsíkos hegyi szitakötő, amelyből több példányt is találtak, valamint a sárga gyapjasszövő, ami egész Európában veszélyeztetett lepke faj. Az a terület, ahol ez a lepke megtalálható, bekerülhet az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 hálózatba.

Csabai Zoltán, a kutatócsoport Cserkúton lakó tagja már korábban észlelt itt egy olyan csíkbogarat, amelyet az 1900-as években írtak le utoljára, egyetlen magyarországi élőhelyről. A növények közül értékes ritkaság volt a védett dalmát csenkesz, ami inkább a Mecsektől északra fordul elő.

Az eddig azonosított fajok mellett persze számos olyan is van, amit nem lehet terepen meghatározni, mert mikroszkóp, vagy más laboreszköz szükséges hozzá. Ezeket a kutatók begyűjtötték, hogy később, megfelelő körülmények között meghatározhassák őket, tehát a lista még gyarapodni fog, a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy 50-60 százalékkal, így Cserkúton körülbelül 1700 fajra lehet számítani. 

A most hétvégén 11. alkalommal megszervezett Biodiverzitás Napok jelentős esemény a hazai természetvédelmi szakemberek számára, hisz alkalmat teremt arra, hogy egy területen, egy időben nagyon sokféle szakterület képviselője dolgozzon együtt.

Forrás: ng.24.hu

Fotók: Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság