Gyógyult vércse szabadon

Fotó: Szenczi Péter/MME

A fokozottan védett madarat azonnal a Szegedi Vadasparkba szállították. Mint kiderült, sérülése nem volt, elképzelhető, hogy csak szokatlan hideg időjárás miatt gyengült le.  A felkínált tücsköket jó étvággyal elfogyasztotta, majd egyhetes ápolás után újra erőre kapott. Ezután a megtalálásának helyén szabadon engedték a Vadaspark munkatársai.

A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű ragadozó madár. Állománya oly mértékben csökken, hogy 2006. január 1-től az Európai Unió támogatásával komplex védelmi program (LIFE) indult a hazai nemzeti parkok és román környezetvédelmi szervezetek részvételével e veszélyeztetett faj magyar és nyugat-romániai állományának növeléséért és hosszú távú fenntartásáért. Ez a program 2012. szeptemberétől egy újabb ötéves időszakkal folytatódik, amely a kék vércse megőrzését, a faj védelmét szolgáló területhasználati módszerek kidolgozását célozza Magyarország és Szlovákia területén.

Fotó: Szenczi Péter/MME

A kék vércse tipikus síkvidéki madárfaj, nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, illetve kisebb gerincesekkel. Szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sőt, a megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen fészektelepen, mint magányosan. Sajnos a vetési varjúk száma is rohamosan fogy, hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezőgazdasági kártevőként irtották, így számuk 255 ezer költő párról alig 35 ezerre csökkent. Valószínűleg az élőhely-vesztés mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a kék vércsék száma egyre kevesebb, 2005-ben 700-800 párra becsülték a költő párok számát.

Forrás: MME

A National Geographic Magyarország magazin 2009. áprilisi számában Tollas váltótársak címen olvashatnak a vetési varjú és a kék vércse fészkelési szokásairól.