Vadregényes tájon
Állatoktól és növényektől hemzsegő, sorsára hagyott vadon egyre kevesebb létezik, de hazánkban is fellelhető egy talpalatnyi, korosodó rengeteg.
Az avart elhalt, korhadó fák lepik el, ami az úgynevezett lignikol gombák számára ad élőhelyet.
Szigorúan véve egy valódi őserdő életközössége a kezdetektől a hanyatlásig a természet akaratára van bízva. Magyarországon, így tudományos értelemben csupán kisebb olyan területekre lelhetünk, amelyeket immáron őserdő titulussal illetnek. Különlegességük a közvetlen emberi beavatkozástól hosszú ideje mentes zavartalanságban rejlik. A hosszú időt pedig az erdőséget alkotó fák korához viszonyítják. A mesterséges faültetvényektől eltérően, ezeken az élőhelyeken olyan vegetáció tör magának utat, ahol a természet vad ereje képes egyenletesen, tartósan érvényesülni.
A bükki őserdő-fragmentum története 150 évvel ezelőttre nyúlik vissza, ugyanis a 19. század eleje óta ágaskodhatnak háborítatlanul egy letűnt kor néma képviselői.
Az Őserdő Erdőrezervátum az Északi-középhegység régiójában, a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó, mindössze 375,3 hektárnyi terület. A Bükk délnyugati részén elhelyezkedő Virágos-sár-hegy oldalán rejtőzködik. A fokozottan védett, kerítésekkel elzárt rezervátumba a látogatók csak ritkán, külön engedéllyel, illetve kizárólag szakvezetéssel nyerhetnek bepillantást. Minden évben, a Magyar Nemzeti Parkok Hetén kivételt tesznek és elkalauzolják a kalandvágyókat, az óriás fák birodalmába.
A lombkoronaszintet 200 éves, 40-50 méteres bükkfák uralják, de elszórtan, főleg a szegélyeken gyökeret vert a hegyi és a korai juhar, illetve a magas kőris. Egy kis részen idős, melegkedvelő tölgyes látható. 2002-ben ebben az őserdő rezervátumban találtak hazánkban először példányt a Gyromitra parma, nem hivatalos magyar nevén, bükkös papsapkagombából. A korhadó fákon élő ritka, nem ehető tömlősgombafajt 1970-ben fedezték fel Svájcban.
A megművelt erdőktől eltérően nagy a fák korkülönbsége, ugyanis fiatal csemeték, illetőleg alázatot parancsoló, több száz éves törzsek árnyéka váltakozik.
Érdekességképpen megemlítendő, hogy Magyarország vélhetően legöregebb fája, a kocsányos tölgyek közé tartozó, 800 éves, 14 méteres hédervári Árpád-tölgy.
A rezervátumban kizárólag olyan kutatásokat végezhetnek, amelyek az adott élőhelyen végbemenő természetes folyamatokra, valamint azok fejlődésére irányulnak. Az őserdők, illetve őserdő jellegű területek feltérképezése által szerzett ismeretek elősegítik, hogy a jövőben egy természetközeli, modern igényeknek megfelelő erdőgazdálkodás jöhessen létre.
Írta: Kőnig Rita, Fényképezte: Gulyás Attila
Így kezelik a halak a téves információkat
Zátonylakó halak viselkedését vizsgálták víz alatti kamerák segítségével.
2023. március asztrofotója: Az Örvény-köd mélységei
A közel négy ívet átfogó csillagászati projekt végeredménye egyetlen szóval: lélegzetelállító.
Stresszevő gyíkok
Ki ne ismerné azt az érzést, amikor stresszes helyzetben megnyugtató elrágcsálni egy marék mogyorót, vagy egy szelet csokit? Egyes gyíkok ugyanígy reagálnak a stresszre.
Vulkánoktól is függ a gyöngybagoly színe
A gyöngybagoly világszerte elterjedt madár, amelynek számtalan alfaja van, ám jól ismert, hogy vannak világos és sötét tollazatú változatai.
Információs füzet a beporzóbarát városokról
Az Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa azoknak készült, akik szeretnék élhetőbbé tenni településüket, saját maguk környezetét, és persze mindazoknak, akik szeretnék megérteni, miért is fontosak ezek a rovarbarát területek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
