Őshonos rákok az Antarktiszon

Fotó: Julian Gutt, AWI

Két éve királyrákok (Neolithodes yaldwyni) egy nagyobb kolóniájára bukkantak a Palmer-medencében, az Antarktiszi-félsziget kontinentális talapzatának egy mélyedésében.

Eddig úgy vélték, a rákok 15 – 40 millió évvel ezelőtt elhagyták a kontinenst, majd a tengervíz felmelegedésének következtében visszaköltöztek. Sokan azon félelmüknek adtak hangot, miszerint a rákok visszaköltözése megtizedelheti a térség őshonos faunáját, különös tekintettel a puhatestűekre. A British Antarctic Survey (BAS) az Antarktiszon gyűjtött, rákokkal kapcsolatos összes információ alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezk az állatok feltehetően soha nem is hagyták el a térséget.

A csapatot Huw Griffiths tengerbiológus vezette, s szerinte az inváziós hipotézis igen gyenge lábakon áll, hiszen a következtetéseket más rákcsoportokból vett fosszilis minták alapján vonták le. Az Antarktisz területén nagyon nehéz fosszilis maradványokhoz jutni, mivel a mélyvízi rákok, haláluk beállta után, hamar bomlásnak indulnak, másrészt a potenciális lelőhelyeket vastag jégtakaró borítja. Ezért a királyrákok populációjának történelme a homályba vész.
A másik oka az inváziós elmélet vitathatóságának, hogy igen szerény a rákok jelenlétét megörökítő dokumentáció, s a mélyvízi mintavétel sem elegendő a végső következtetés levonásához.

Az Antarktiszon élő rákokról először, 1903-ban tesz említést egy feljegyzés. Az első királyrákokat 1967-ben figyelték meg a Ross-tengertől északra. Huw Griffiths kiemelkedő jelentőséget tulajdonít ezeknek a felfedezéseknek, hiszen itt két olyan fajra is bukkantak (egyikük az invázió vádjával illetett), mellyel a világon eddig sehol máshol nem találkoztak. Ez arra enged következtetni, hogy több évszázadon át tartózkodtak, fejlődtek a térségben, s kifejezetten antarktiszi fajokkal állunk szemben.

Forrás: SpaceDaily