Védelmi mechanizmusok I.  bordás gőte

Fotó: dreamstime

Mérgekkel, különleges képességekkel, vagy csapatmunkával szállnak szembe támadóikkal. Ha védekezésről van szó, akkor a zsákmányállatok nagyon sok dologra hajlandóak, hogy életben maradjanak.

A Spanyolországban honos kétéltű, a bordás gőte (Pleurodeles waltl) is közéjük tartozik. Köztudott, hogy sok gőtefaj mérgező vegyületeket választ ki, hogy elriassza a támadót. A különbség más fajok és a bordás gőte között az, ahogyan a toxint a támadóba juttatja. A legtöbb esetben ugyanis a nyálkás bőr tartalmazza az anyagot, ami hatásos fegyver a ragadozók ellen, ám ez néha mégis kevésnek bizonyul. Ahhoz, hogy hatásosabb lehessen a méreg, az ellenség bőre alá kell juttatni, ami nem egyszerű feladat. A bordás gőtét ebben a bordái különleges szerkezete segíti: ezek a bordák nem ívesen befelé hajlanak, mint ahogyan azt megszokhattuk a többi gerincesnél, hanem enyhén kifelé állnak, akár egy sor aprócska tőr.

Fotó: Egon Heiss

„Ha fenyegetve érzi magát, vagy ha a megtámadják, akkor kifordítja a bordáit, és a bőrét átbökve a támadóját megsérti velük. Ezeken a jelentéktelen sérüléseken át a gőte által kiválasztott méreganyag könnyen a támadó állat bőre alá jut. Azt sajnos még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen a hatásmechanizmusa a toxinnak, de az biztos, hogy magára a kétéltűre semmilyen hatással sincs” – ismerteti Kabai Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának docense.

Írta: Scheftsik Tamás