Vízzel teli Duna-holtágak
A 2012-ben zárult revitalizációs beruházások eredményeként újraéled több Duna-holtág a Gemenc és Béda-Karapancsa térségében.
Rezéti-Holt-Duna
Fotó: ddnp.hu
A 2011 nyarán indult, a Duna vízminőségét javító program egyik eleme volt a holtágak újraélesztése. A projekt a Világbank és a Globális Környezetvédelmi Alap (Global Environment Facility – GEF) támogatásával valósult meg.
A munkák során a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-Duna-ág, a Mohács közelében lévő Mocskos-Duna, valamint a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán végeztek kotrást. A Bátai-Holt-Dunán egy zsilip is épült.
A megépült műtárgyaknak a mostanihoz hasonló, alacsony dunai vízállások esetében van jelentőségük, mert az árhullámmal érkezett vizet nem engedik vissza a Dunába, tehát a holtágakban több víz marad – mondta az MTI-nek Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője.
Ismertetése szerint a bátai vízrendszer esetében majdnem egy kilométer hosszú, 200 méter széles, 1-3 méter mély nyílt vízfelület jött létre a korábbi, gyakorlatilag teljesen feltöltődött meder helyén.
A Grébec-holtágnál a holtágat a főmederrel összekötő résznél készült egy vízvisszatartó, amely a torkolatnál 1,5 méterrel tudja megemelni a víz szintjét. A torkolati szakasz környékéből 70 ezer köbméter hordalékot távolítottak el.
Bár új növény- vagy állatfajok megjelenésére az élőhely-rehabilitáció eredményeképp nem számítanak, az itteni életközösségek kedvező változása várható – fogalmazott a szakember.
A beavatkozás elsősorban azokra a fajokra – ponty, széles kárász, compó, szivárványos ökle – lehet pozitív hatással, amelyek a lassan áramló vagy az állóvizet kedvelik. A halpopulációk stabilizálódása a vidra, a rétisas, a fekete gólya és a gémfélék állományát is erősíti.
Vannak olyan élőhelyek, mint például a Báli-tó, ahol a beavatkozások után sem jön létre összefüggő, mély állóvíz, helyette az eredeti sekély, időszakos vízállások alakulhatnak ki. Ezek ideális szaporodó- és élőhelyei lehetnek több kétéltű fajnak, a dunai gőtének, a kecskebékafajoknak, a vöröshasú unkának. Madárvédelmi szempontból azért fontosak ezek az élőhelyek, mert több gázlómadár – fekete gólya, fehér gólya, nagykócsag, kiskócsag, szürke gém – itt szerzi be táplálékát.
A DDNP osztályvezetője megjegyezte: az eltelt egy év kevés ahhoz, hogy mérjék a projekt hatásait, de az egy évtizeddel ezelőtt a Nyéki-Holt-Dunán végzett hasonló beavatkozás monitoring vizsgálata azt mutatta, hogy a gázlómadarak mellett az úszórécék is megtalálták itt életterüket.
Parrag Tibor arról is beszámolt, hogy várhatóan jövőre kezdődik el a kivitelezése a DDNP 725 millió forintos európai uniós támogatást elnyert projektjének, amelyet a Rezéti-Dunán valósítanak meg.
A Rezéti-Duna a leghosszabb, 13 kilométeres átfolyó ága a Dunának; a felső szakasz feltöltődése miatt azonban nem tud befolyni a mederbe a víz, ezért lesüllyesztik a küszöbszintet.
A beavatkozás azoknak a halfajoknak, például a leánykoncérnak kedvez majd, amelyek szeretik a folyamatos áramló vizet.
Forrás: MTI
A National Geographic Magyarország magazin 2013 szeptemberi számában olvashatnak a Szabadság-sziget rehabilitációjáról.
A virág, ami legyet növeszt a szirmai közé
Számos orchideaféléről ismert, hogy rovarokat utánzó alakot ölt a virága, a dél-afrikai záporvirágok egyik faja is ezt a módszert követi.
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Menekültek segítenek az erdőtelepítésben
Uganda rengeteg dél-szudáni menekültet fogadott be, egy kezdeményezésben őket vonták be az erdőtelepítésbe.
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
