Sárkány-barlang – Ahol egész évben fagy
A Szent György-hegyi jégbarlang hűvösét télen-nyáron messziről érezni a Balaton-felvidéken. Az üreget Sárkány-barlangnak is nevezik, mert a néphit szerint egykor sárkány lakta, mellyel maga Szent György végzett.
Bazalttömbök a jégbarlangnál
A jégbarlang a Szent György-hegyet körbejáró tanösvény második állomásaként látogatható, a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmeléktömbjei között megrekedt, alig tíz méter mély üreget, kialakulása miatt a szaknyelv inkább álbarlangként említi. Az alapkőzetnek támaszkodó lejtőtörmelék a hegyoldalon magasra felnyúlik.
A tanösvény kaptatója a hegy csúcsa felé.
A szűk labirintus téli lehűlt levegőjét a nyári meleg sem tudja kiszorítani, de az állandó nedves környezet párolgása is hőt von el környezetétől, így a legmelegebb napokon is hűtőszekrényként viselkedik. A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének elnöke szerint „a törmelékben kialakult hézagrendszerben a külső-belső hőmérsékletkülönbségnek megfelelő gravitációs áramlás alakul ki. Télen a törmelékhegy felső részén meleg levegő hagyja el az üregeket, amelynek helyére alul hideg párás levegő áramlik. Ennek eredményeként a téli időszakban a törmelék között nagy mennyiségű jég halmozódik fel. Nyáron az áramlás iránya megfordul, így a törmelék alsó részén hideg levegő folyik ki.” A környék lakói a helyet különleges klímájáról nevezik jég-barlangnak, ám Schäfer István Zsolt kiemelte: „Elnevezésétől eltérően ez nem jég-, hanem jegesbarlang, hiszen felépítő kőzete a hegyet alkotó bazalt.”
Bazaltorgonák
A STYX Barlangkutató Csoport 1997-és 2001 között feltáró munkát végzett itt, hogy megtudják, mekkora mélyedés található a bazalttömbök alatt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tájékoztatója szerint a felszíni bazaltomladékban egy kétszer két méteres alapterületű aknát mélyítettek, majd a tömbök kiemelése, elszállítása után sikerült bejutniuk. A feltárás végére az üreg hossza elérte a 32 métert, mélysége pedig a 10 métert. Hazai bazaltbarlangjaink méretében ez igen előkelő. Már a huszadik század elején, jóval a feltárás előtt Cholnoky Jenő földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is utalt rá: „érdemes alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki”.
Bár az üreg szája ma újra sziklákkal van tele, így belseje nem megközelíthető, a helyszíni fagyot bárki érzékelheti, hiszen már bejáratának környezetében is nulla Celsius-fok uralkodik egész évben, sőt itt-ott jégképződmények is láthatók.
Írta és fényképezte: Mozer Mária
2021 legszebb asztrofotói
A Világegyetem végtelen változatosságát mutatják be az ng.24.hu weboldalra feltöltött látványos asztrofotók a csillagíves tájképtől kezdve, egy hirtelen feltűnt üstökösön át a távoli galaxisokig.
Hóalgák az Alpokban
Az algákról általában nem a hó jut eszünkbe, azonban számos algafaj él kimondottan ebben a környezetben, néha olyan tömegben, hogy elszínezik a havat.
Az inváziós növények átalakítják a sivatagot is
A biológiai sokféleség segíti az ökoszisztémák ellenálló képességét például a klímaváltozással szemben, az inváziós fajok viszont ellentétes hatásúak.
Ez a világ legmélyebben élő tintahala
A Filippínó-árokban tett merülés során 6212 méteres mélységben sikerült az állatot megpillantani.
Ugyan színpompás ez az ugrópók, de saját színében nem gyönyörködhet
Az ugrópókok közül számtalan faj a párválasztásban fontos ragyogó színeket visel, ám egyik fajuk ennek ellenére is képtelen a saját színét észlelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
