Sárkány-barlang – Ahol egész évben fagy

Bazalttömbök  a jégbarlangnál

A jégbarlang a Szent György-hegyet körbejáró tanösvény második állomásaként látogatható, a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmeléktömbjei között megrekedt, alig tíz méter mély üreget, kialakulása miatt a szaknyelv inkább álbarlangként említi. Az alapkőzetnek támaszkodó lejtőtörmelék a hegyoldalon magasra felnyúlik.

A tanösvény kaptatója a hegy csúcsa felé.

A szűk labirintus téli lehűlt levegőjét a nyári meleg sem tudja kiszorítani, de az állandó nedves környezet párolgása is hőt von el környezetétől, így a legmelegebb napokon is hűtőszekrényként viselkedik. A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének elnöke szerint „a törmelékben kialakult hézagrendszerben a külső-belső hőmérsékletkülönbségnek megfelelő gravitációs áramlás alakul ki. Télen a törmelékhegy felső részén meleg levegő hagyja el az üregeket, amelynek helyére alul hideg párás levegő áramlik.  Ennek eredményeként a téli időszakban a törmelék között nagy mennyiségű jég halmozódik fel. Nyáron az áramlás iránya megfordul, így a törmelék alsó részén hideg levegő folyik ki.” A környék lakói a helyet különleges klímájáról nevezik jég-barlangnak, ám Schäfer István Zsolt kiemelte: „Elnevezésétől eltérően ez nem jég-, hanem jegesbarlang, hiszen felépítő kőzete a hegyet alkotó bazalt.”

Bazaltorgonák

A STYX Barlangkutató Csoport 1997-és 2001 között feltáró munkát végzett itt, hogy megtudják, mekkora mélyedés található a bazalttömbök alatt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tájékoztatója szerint a felszíni bazaltomladékban egy kétszer két méteres alapterületű aknát mélyítettek, majd a tömbök kiemelése, elszállítása után sikerült bejutniuk. A feltárás végére az üreg hossza elérte a 32 métert, mélysége pedig a 10 métert. Hazai bazaltbarlangjaink méretében ez igen előkelő. Már a huszadik század elején, jóval a feltárás előtt Cholnoky Jenő földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is utalt rá: „érdemes alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki”.
Bár az üreg szája ma újra sziklákkal van tele, így belseje nem megközelíthető, a helyszíni fagyot bárki érzékelheti, hiszen már bejáratának környezetében is nulla Celsius-fok uralkodik egész évben, sőt itt-ott jégképződmények is láthatók.

Írta és fényképezte: Mozer Mária