Eltemetett hegységek felszínformáló hatása

Az osztrák–magyar határvidék domborzata és vizei   NAGYÍTÁS

Tőle keletre lankás dombok húzódnak, nyugaton viszont a magasabb helyzet miatt vízfolyások által erősen felszabdalt a dombság. Ennek okát az államhatár évtizedes zártsága miatt csak részlegesen kutatták, azonban mindkét oldalon folyamatosan történtek kisebb volumenű, ám fontos adatokkal szolgáló vizsgálatok, így csupán mozaikszerű információink vannak a Rábától a Lapincsig terjedő terület geológiájáról és felszínfejlődéséről.

Az ausztriai kutató fúrások és geofizikai vizsgálatok eredményeiből elkészítették a mai felszín alatti aljzat térképét. Az Alpok vonulatai, a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy nem érnek véget a körülöttük elhelyezkedő síkság vagy lankás dombvidék határánál, hanem alattuk folytatódnak és több ezer méter mélységig is lenyúlnak. Mi mindezt azért nem látjuk, mert millió évekkel ezelőtt a területet a Pannon-tó borította, ami homokos, agyagos üledékével töltötte fel ezeket a hegyközi medencéket és völgyeket.

Kutatók számára fontos információ, hogy a fiatal homokos, agyagos dombság alatt milyen mélyen helyezkedik el az alaphegység. Ezt azért érdemes ismerni, mert kideríthető, milyen ásványi nyersanyagok lelhetők föl a mélyben, van-e termálvíz, geotermikus energia, de a földrengés-veszélyeztetettség miatt is lényeges.

Az alaphegység vonulatai olyan geofizikai mérésekkel is kimutathatók, amit a magyar oldalon az elmúlt évszázadban részletesen meg is vizsgáltak. Az egyik ilyen módszer a gravitációs anomália térképezése. A gravitációs tér rendkívül kis különbségei kimutathatók az Eötvös Loránd által felfedezett ingával és az abból továbbfejlesztett modern műszerekkel. Ilyen különbségek akár tökéletes síkságon is észlelhetőek annak függvényében, hogy a felszín alatt milyen mélységben van az alaphegység: ha a felszín közelében van, akkor összességében nagyobb hegytömb van a lábunk alatt, aminek a tömegvonzása is nagyobb, így felette a gravitáció is nagyobb lesz. Ha mélyebben van, tehát hegyközi völgyről, medencéről beszélünk, a gravitáció kisebb lesz.

A közelmúltban részben a Nemzeti Kiválóság Program (TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001) támogatásával végzett kutatások lehetővé tették a meglévő eredmények integrációját, ami érdekességekkel szolgált a térség domborzati viszonyaival kapcsolatban.

A terület aljzata NAGYÍTÁS

Az említett térképezések és mérések alkották meg azt az aljzattérképet, ahol érdekes egyezések mutatkoznak a földfelszínnel. A Pinka vonalától nyugatra helyezkedik el a Dél-Burgenlandi-küszöbnek nevezett kiemelkedés, keleti határa pontosan egybeesik a folyó mentén húzódó meredek peremmel. A korábban teljesen egységes, sík terület az idők folyamán úgy módosult, hogy vagy megemelkedett a küszöb területén a földfelszín, vagy a tőle keletre fekvő terület süllyedt le.

A földfelszín és az alaphegység a szelvény mentén    NAGYÍTÁS

Hasonló jelenség figyelhető meg kicsiben a Kőszegi-hegységtől és a Vas-hegytől keletre. Azt már tudjuk, hogy mindkét hegység vonulata folytatódik a felszín alatt. Ezen eltemetett hegyek fölött a mai felszín is magasabban helyezkedik el, ennek oka egyelőre még nem tudjuk biztosan. Lehetséges, hogy az adott vonulatok a síkság kialakulása után még emelkedtek, de az is előfordulhatott, hogy a terület kelet–nyugati irányú összenyomódása miatt gyűrődött és ezért került magasabbra.

Azt az elméletet sem vethetjük el, miszerint a homokos, agyagos tavi üledék a lerakódás után folyamatosan tömörödött, ennek mértéke attól függött, hogy milyen vastagságban borították az alaphegységet. A jelenséget már kimutattuk, ezek okának felderítése a jövő feladata.

A földfelszín és az aljzat-morfológia kapcsolata   NAGYÍTÁS

Írta és az ábrákat készítette: Kovács Gábor – Nemzeti Kiválóság Program (TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001)