Veszélyben a flamingók tápláléka
Talán vírus okozhatja a flamingók fogyatkozását az afrikai szódatavaknál, mert a kórokozók elpusztítják a gázlómadár legfontosabb eleségét - mutatták rá osztrák kutatók.
Flamingók a kenyai Nakuru-tónál
Fotó: dreamstime
Évek óta találgatják, miért csökken a kelet-afrikai árokrendszer szódatavainál élő flamingók száma. (A tavak nevüket a talajból és a vulkáni hamuból származó magas sziksótartalomról kapták.) A területen mintegy 1,5-2,5 millió kis flamingó él, ez a mérsékelten fenyegetett faj összes egyedeinek körülbelül 75 százaléka – tette közzé a Bécsi Egyetem.
A madár fő tápláléka a gyorsan növő és tömegesen előforduló, kékalga vagy kékmoszat néven is ismert cianobaktérium (Arthrospira fusiformis). Az 1970-es években derült ki, hogy a cianobaktériumok a legősibb fotoszintetizáló szervezetek. Az apró élőlény klorofilje és karotinoidja színezi a madár tollait rózsaszínre – olvasható a Bécsi Egyetem Limnológiai és Óceánkutatási Tanszéke tudósainak a The ISME Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában.
A szódatavakban időről időre tömegesen pusztulnak el cianobaktérimok. Az egyik legismertebb szódató, a Nakuru vizét vizsgálták meg a Bécsi Egyetem kutatói, Peter Peduzzi és Michael Schagerl, és azt fedezték fel, hogy a vírusok idézik elő, ez pedig összefügg a helyi flamingópopuláció fogyatkozásával.
„Olyan vírusmennyiséget, amit a Nakuru-tóban mértünk, természetes vízi élőhelyen soha még senki sem tapasztalt, de a kékmoszatok ilyen arányú fertőzöttségével sem találkozott még senki” – számolt be a felfedezésről Peduzzi. A vízminta egy milliliterében körülbelül egymilliárd vírust számoltak meg, miközben a normális sűrűség nagyjából tízmillió. A kórokozót elektronmikoroszkóppal mutatták ki, molekuláris biológiai vizsgálatok még nem történtek.
Mikroszkópikus felvétel egy cianobaktérium popolációról, az egyik kelet-afrikai szódató vizében.
Foto: L. Krienitz
A fő táplálékforrás fogyatkozásával a több mint 1,25 milliós flamingópopuláció hozzávetőleg 1500 állatra csökkent a vizsgálati időszak végére. Azt még nem tudják, vajon más területre vándoroltak-e a madarak, ahol elegendő élelmet találtak, vagy valóban ilyen jelentős volt az egyedek elhullása – fűzte hozzá Peduzzi.
A cianobaktériumok egyébként gyorsan regenerálódnak, a pusztulás után hamar újra benépesítik a tavak vizét
Forrás: MTI
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
