Viták kereszttüzében az akác

Fotó: dreamstime

Az egyik oldal szerint meg kell védeni a hazai állományt, a másik szerint kártékony, invazív, idegen fajról van szó, és a terjedésének gátat kell szabni.

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő 2014. január 15-én az EP-ben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, miután az EU az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé kívánja sorolni. A képviselő arról tájékoztatta az MTI-t, hogy – több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével – koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására és elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet, védelmét jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében. „Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik. Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – idézi a közlemény az EP-képviselőt. Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom, nálunk van Európa akácerdeinek fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételének jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik, az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből kiderül, ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként” sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból.

Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác (Robinia pseudoacacia) előnyös tulajdonságai, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy telepítése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár.

„Hazánk változatos, honfoglalás kori tájainak helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, melyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős, és egyúttal költséges problémát jelent” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

A WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, másutt azonban lehetőség van e fafaj termesztésére, és ehhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. A természetvédelmi szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy az idegenhonos akác csak a védett területeken kívül, és ott is megfelelő szabályozás mellett legyen termeszthető.

Forrás: ng.24.hu / H. Á.