Európában egyre több a denevér
Több évtizedes csökkenés után nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között – adta hírül az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Fotó: dreamstime
A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország is – hatezer olyan élőhelyet vizsgált, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot.
A denevérek száma 1993 és 2011 között 43 százalékkal nőtt „viszonylag stabil trendet követve 2003 óta” – ismertette a koppenhágai székhelyű szervezet.
Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedei jelentősen szaporodtak, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak, három faj egyedszáma stabil maradt. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevérek (Plecotus austriacus) kevesebben vannak.
A bajuszos denevérek európai élőhelyét bemutató térkép.
Forrás: Wikimedia
Az európai denevérpopulációra károsan hatott a 20. század második felében az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyük elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal való kezelése.
A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, a klímaváltozás pedig újabb veszélyforrás számukra.
Hans Bruyninckx, az EEA vezérigazgatója úgy véli, az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyük megőrzése az elsődleges feladat.
Akadnak, akik félnek a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában.
A rovarokkal táplálkozó denevérek pusztítják a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ürülékükkel hordják szét.
Forrás: MTI
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
