Herman Ottó: az utolsó magyar polihisztor
Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus. Ő Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor – halálának 100. évfordulójáról emlékezik meg az ország 2014-ben.
Fotó: LanceCom Communications
Sokoldalú munkásságát, hosszú, ősz szakállas, jól felismerhető, ikonikus alakját szinte mindannyian ismerjük. A Herman Ottó halálának centenáriuma előtt tisztelgő rendezvénysorozat 2014. február 4-ével, a Millenáris Teátrumban tartandó ünnepi megnyitóval veszi kezdetét, és december 27-ével, Herman Ottó halálának 100. évfordulójával, egy közös megemlékezéssel zárul. A Nemzeti Környezetügyi Intézet – az ezerarcú polihisztor munkásságához méltón – rendkívül sokszínű és emlékezetes programsorozatot állított össze az elkövetkezendő 11 hónapra.
Már az Emlékév, február 4-ei, protokolláris, kulturális megnyitója is egyedülálló élményeket tartogat minden érdeklődő számára: rendhagyó ünnepi koncertről és felejthetetlen hangulatról a nemzetközileg is elismert, Muzsikás együttes gondoskodik – a pásztorélet tánc- és dallamvilága, tematikája a Kárpát-medence népdalaival kerül megidézésre. A koncert egyszerre tiszteleg Herman Ottó jelentős, a pásztoréletet ősmesterségként értékelő tudományos munkái, művészi színvonalú, néprajzi hitelességű hangszerábrázolásai, valamint a népzene iránti szenvedélye előtt. A rendezvény kapui minden látogató előtt nyitva állnak, a díjmentes belépés is arra szolgál, hogy ezen az estén – varázslatos, autentikus dallamok formájában – minél több emberhez juthasson el a Herman Ottó nevéhez fűződő szellemiség.
Szemölcsevő szöcske
A breznóbányai születésű tudós olyan sokszínű és halhatatlan örökséget hagyott maga után, amelynek megteremtéséhez első pillantásra egyetlen élet kevésnek tűnhetne. Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára. A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás, de megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát is, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját, s több mint harminc új pókfajt írt le a tudomány számára. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére, május elején minden évben megtartják a Madarak és Fák Napját. Sokáig vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták.
Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. A nemzet érdekében dolgozó kiváló előadó és aktív közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban.
Az emlékév programjában központi szerep jut a különböző emlékhelyeken tartott, közös megemlékezéseknek, koszorúzásoknak. A helyszínek között, a tervek szerint, szerepelni fog a budapesti Vérmező, a Herman Ottó-emlékkúttal, Breznóbánya (Brezno), Herman Ottó szülőhelye, Miskolc, ahol a polihisztor iskoláit kezdte és életének fontos korszakát is töltötte, valamint Szeged, ahol képviselőnek választották. Az együttműködő partnerek és helyszínek hosszú sorában az ország különböző nemzeti parkjai, múzeumai, emlékhelyei mellett kulturális fesztiválok is szerepelnek.
Forrás: ng.24.hu / H. Á.