Madarak alkalmazkodása a változó klímához

Fotó: dreamstime

Ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa szerint a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez: „A madarakra egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, lagymatag tél, a kiszámíthatatlan tavasz pedig evolúciós léptékben zavart okozhat.” 

Az enyhe időben a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, így a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. Az ornitológus fölhívja figyelmet, hogy ebben az esetben „csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve.” 

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példája, az idei télen itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak, mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve „felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – és végül is „jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által adott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendőnek bizonyult a tavasz beköszöntéig.

Orbán Zoltán azt mondja, hogy tendenciáról van szó: „Valószínűleg ezek a madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Úgy gondolom, a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen száznál is több madárfaj telelt nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok.”

Forrás: MTI