Tavaszt hozó tarka sáfrányok
Botanikai ismeretekkel felvértezve járunk a Debrecen melletti Erdőspuszta egyik szegletében. A tél végi virágok már hullatják szirmaikat és hamarosan sorra bukkannak ki az avar alól a tavasziak.
Fotó: Konyhás István
Napról napra látjuk, ahogy az enyhe idő előcsalogatja az első sarjakat. A talaj melegszik, az apró hagymák az olvadékhótól, esőtől elég nedvességet kaptak, és szinte máról holnapra előbújnak a tarka sáfrányok (Crocus reticulatus).
Fotó: Konyhás István
Óvatosan járunk, mintha taposóaknákat rejtene a föld, hisz a virágok mindössze 5-7 centiméterre emelkednek ki a talajból, a lehullott ágak, aszalódott fűszálak elegyéből épp csak kikandikál néhány tő. Az erőteljes, sötétzöld tőlevelek egyenesen tartják a törékeny szárat és az azzal egyben fejlődő lepelleveleket, a három lepellevél csúcsa felé három sötétlila sáv fut. A leheletvékony fehér, halvány, olykor mély lila szirmok varázslatos átmenetben bontakoznak ki, és narancsba hajló, vagy sötét sárga porzókat ölelnek át.
Fotó: Konyhás István
A fotózáshoz komótosan, körültekintően készülődünk. A modell még fürdik a napfényben, aztán szégyenlősen, megunva a pózolást becsukódik. A tövek között, a talajszinten lakó rovarok, hangyák, pókok szaladnak dolguk után. A sáfrányok évezredek óta velünk élnek, Észak-Olaszországtól a Kaukázusig mintegy 80 fajuk van, nálunk mindössze 4 fordul elő. A meszes, laza alföldi talaj a tarka sáfrány kedvelt élőhelye, a fehér és illír sáfrány balkáni elterjedésű, az ország déli részein él, kárpáti sáfrányért a Beregbe kell utaznunk.
Fotó: Konyhás István
2013-ban március derekán éledt fel ez a védett virág. Idén a böjti szelek még hozhatnak hideget, akár fagyhat is, a geofiton (földben raktározó hagymával, gumóval vészelik át a telet) növényekre jellemzően, neki nem árt.
Írta: Veres Hajni