A szarvasok megválnak agancsuktól
Februárban elcsendesül az erdő, az állatok már az utódok tavaszi érkezésére készülnek, és ekkor zajlik a természet egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasok agancsváltása.
Fotó: vadaszforum
A szarvasfélék sajátossága, hogy minden évben új agancsot növesztenek, majd úgy fél év múlva elhullatják. A szarvasbika ékessége és fegyvere a 10–12 kilót is elérheti. Az agancs naponta 2–2,5 centimétert nő, és 4–5 hónap alatt éri el végleges méretét. Elhullatásuk időjárástól függően január végétől március végéig, április elejéig tart, és előbb az idősebb majd a fiatal egyedek szabadulnak meg fejdíszüktől.
A vadgazdálkodónak az elhullott agancs rengeteg információval szolgál, képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és életkor becslésére is remekül alkalmas.
Ebben az időszakban járják az erdőt az úgynevezett „agancsozók” is. Az illegális agancsgyűjtők a talált agancsokat nem a vadgazdálkodónak adják át, hanem értékesítik a feketepiacon, a viszonteladók aztán továbbadják különböző díszek készítéséhez. Ez jogilag lopásnak, minősül, hiszen a lehullott agancs a törvény szerint az adott területen vadászatra jogosult szervezeté – hívják föl a figyelmet a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a tájékoztató anyagukban.
Az erdőgazdaságok anyagi káránál is súlyosabb következmény, hogy az agancsgyűjtők az állatokat a nappali pihenőhelyükön zavarják, űzik. A tél végére legyengült vad gyakran a végkimerülésig menekül és elpusztul. Fennáll a veszélye annak is, hogy a szarvas olyan irányba menekül, amerre egyébként nem menne, és így fennakadhat kerítéseken, kiszaladhat az országútra, lakott területre is, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat.
Forrás: ng.24.hu
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Menekültek segítenek az erdőtelepítésben
Uganda rengeteg dél-szudáni menekültet fogadott be, egy kezdeményezésben őket vonták be az erdőtelepítésbe.
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Mégis mikor halt ki a tasman tigris?
A tasman tigris, vagy más néven erszényesfarkas a bizonyítékaink alapján 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya a hobarti állatkertben elpusztult.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
