Gondot okozó védett állat
Az eurázsiai hód (Castor fiber) hazánkban védett, ám a fák körberágásával és a vízelvezető csatornákon épített kisebb gátakkal gyakran okoznak gazdasági károkat.
Fotó: WWF Magyarország
Magyarországon az 1800-as években kipusztultak, mivel húsukért, pézsmájukért, prémjükért vadászták, de egész Európában igen lecsökkent az állományuk, és mindössze 1000 példány maradt fenn a kontinensen. A levadászott állatok prémjét hasznosították, a hódpézsmát vagy castoreumot pedig görcs gyógyítására használták.
Fotó: WWF Magyarország
1996-ban indult egy visszatelepítési program. A WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. A betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb – összesen 20 példány -, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.
„Ha egész évben kellő mennyiségű víz és táplálék van a folyókban és patakokban, akkor a hódok jól szaporodnak, de a vízpartoktól 20-25 méternél távolabbra nem merészkednek el, itt gyűjtik be táplálékukat. A 20. század elején befejeződött folyószabályozások óta vízfolyásaink megváltoztak, és a víz menti keskeny sávban is megindult a gazdálkodás. A folyók és patakok jó ökológiai állapotának ugyanakkor egyik kulcsa, hogy nem keskeny csatornaként szabályozva folynak, hanem megfelelő szélességet biztosítva hagyjuk élni a vizes élőhelyekben és galériaerőkben gazdag parti sávot. Ilyen, ideális vízpartokon a hódok az emberi érdekeket nem háborgatva élhetnének, de a helytelen emberi területhasználat miatt ez nagyon kevés helyen valósul meg” – vallják a WWF Magyarország munkatársai
Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja az MTI-nek elmondta, hogy a szűkebb vízelvezető csatornákban a hódok által épített gátak, akár tizedére is csökkenthetik a lefolyó víz mennyiségét. Említést tett arról továbbá arról, hogy e rágcsálók üregei miatt rendszeresen megsüllyednek a csatornák partján kialakított utak, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy egy traktornál kisebb kerekű jármű könnyen elakad. A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást.
Fotó: WWF Magyarország
A WWF Magyarország szakmai egyeztetéseket kezdeményez, hogy elejét vegye a hóddal kapcsolatos tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének. A szervezet javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.
Forrás: ng.24.hu
Kapcsolódó cikk: A tavaszi hódmegfigyelések eredményei
Cseppekbe zárt névjegykártya: így mutatkoznak be a macskák
A cicák veséiben termelődő zsírszerű vegyületek teszik lehetővé, hogy a vizelet szaganyagai egyedi információkat hordozzanak, amelyeket más macskák hosszú időn át képesek kiolvasni.
Ivarváltás fenyegetheti a magyarországi békákat
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb ivarváltás súlyos hatást gyakorolhat egyes békapopulációkra.
Nem minden fa javítja a városi levegőt
Egészen hihetetlen, de vannak olyan fafajok, amelyek nem javítják, hanem a hőség hatására jelentősen rontják a városok levegőjét.
Ritka, furcsa küllemű állatok sikerült videóra venni az óceán mélyén
A Magnapinna nembe tartozó állatok a világ legmélyebben élő lábasfejűi.
Virágzik az élet ennél a világháborús hajóroncsnál
Az albán vizekben nyugvó roncsnál ritka állatokat és egy invazív fajt is megfigyeltek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
