Gondot okozó védett állat
Az eurázsiai hód (Castor fiber) hazánkban védett, ám a fák körberágásával és a vízelvezető csatornákon épített kisebb gátakkal gyakran okoznak gazdasági károkat.
Fotó: WWF Magyarország
Magyarországon az 1800-as években kipusztultak, mivel húsukért, pézsmájukért, prémjükért vadászták, de egész Európában igen lecsökkent az állományuk, és mindössze 1000 példány maradt fenn a kontinensen. A levadászott állatok prémjét hasznosították, a hódpézsmát vagy castoreumot pedig görcs gyógyítására használták.
Fotó: WWF Magyarország
1996-ban indult egy visszatelepítési program. A WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. A betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb – összesen 20 példány -, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.
„Ha egész évben kellő mennyiségű víz és táplálék van a folyókban és patakokban, akkor a hódok jól szaporodnak, de a vízpartoktól 20-25 méternél távolabbra nem merészkednek el, itt gyűjtik be táplálékukat. A 20. század elején befejeződött folyószabályozások óta vízfolyásaink megváltoztak, és a víz menti keskeny sávban is megindult a gazdálkodás. A folyók és patakok jó ökológiai állapotának ugyanakkor egyik kulcsa, hogy nem keskeny csatornaként szabályozva folynak, hanem megfelelő szélességet biztosítva hagyjuk élni a vizes élőhelyekben és galériaerőkben gazdag parti sávot. Ilyen, ideális vízpartokon a hódok az emberi érdekeket nem háborgatva élhetnének, de a helytelen emberi területhasználat miatt ez nagyon kevés helyen valósul meg” – vallják a WWF Magyarország munkatársai
Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja az MTI-nek elmondta, hogy a szűkebb vízelvezető csatornákban a hódok által épített gátak, akár tizedére is csökkenthetik a lefolyó víz mennyiségét. Említést tett arról továbbá arról, hogy e rágcsálók üregei miatt rendszeresen megsüllyednek a csatornák partján kialakított utak, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy egy traktornál kisebb kerekű jármű könnyen elakad. A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást.
Fotó: WWF Magyarország
A WWF Magyarország szakmai egyeztetéseket kezdeményez, hogy elejét vegye a hóddal kapcsolatos tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének. A szervezet javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.
Forrás: ng.24.hu
Kapcsolódó cikk: A tavaszi hódmegfigyelések eredményei
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
