A pokol kapuja és azon túl
Mésztufából kialakult, különleges geológiai képződmény, mintegy tízezer éves üregrendszer - ez a pécsi Tettye-barlang.
Fotó: Komlós Attila/ Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként” emlegetett barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal.
A barlang édesvízi mészkőben, mésztufában található. A mésztufa egy kőzetfajta, kialakulása során a csapadékból a talajba szivárgó víz szén-dioxidot nyel el a levegőből, így szénsav keletkezik, ami oldja a mészkövet. Ahol a víz a felszínre tör, a benne oldott mész kicsapódik és a mederben lévő ágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez. Lassan szilárd, lyukacsos, könnyen formálható kőzetté, mésztufává alakul. A földfelszín alatti mésztufa rétegekben barlangok alakulhatnak ki. A nagyobb méretű üregek keletkezése viszonylag ritka, mai formájukat az emberi tevékenység alakította.
Fotó: Komlós Attila/ Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A mésztufa az elmúlt évezredek folyamán a Tettye-patak völgyében, közel 30 méteres vastagságban, egy kilométernyi hosszan a völgytalpat teljesen kitöltve képződött. Színe sárga, barnássárga, képződésének kora a pleisztocén-holocén időszakra tehető.
Az emberi beavatkozás jelentősen formálta a barlang tereit. A 18-19. században megkezdődött a finom iszapos hordalék bányászata, melyet pipaagyagként vagy finomkerámiák alapanyagaként használtak fel a fazekasok. Az építőanyag és a kerámiaagyag bányászata során fokozatosan tárultak fel a kőzetben a kisebb-nagyobb különálló üregek, melyeket mesterséges vágatokkal összekötöttek, és a bővítés után barlanglakásként is használtak.
Az 1900-as évek elején Reéh György, városi tanácsos a hátrahagyott bányavágatokat, barlanglakásokat felvásárolta. Kezdeményezésére a természetes és mesterséges üregek összenyitásával, kiépítésével, 1906-ban megnyitották a „Pokol kapujának” elnevezett barlangot. Akkor egy mesterséges vízesés alatt juthattak be a látogatók a barlangba, ahol a korabeli fényhatásokkal bizarrá varázsolt sárkánykígyó, repülő gyík, kaszás kísértet, boszorkány várták a felnőtteket és a gyerekeket, 60 illetve 30 filléres belépőjegy ellenében.
A felújítás óta a barlangban, a természeti érték megtekintése mellett, egy állandó kiállítás is fogadja a látogatókat, melyen végigsétálva a barlang illetve a Tettye geológiájával, kultúrtörténetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Látható például a mésztufában megőrződött különféle növények lenyomata, köztük egy tíz-tizenkétezer fatörzsé is.
Térkép mutatja meg Magyarország szentélyerdőit
A tölgyesek élővilágát támogató projekt indult magyar–olasz részvétellel, a hatások már rövid távon megmutatkoztak.
Az El Niño az állatok viselkedését is megváltoztatja
Úgy tűnik, egyes fajok az erős El Niño hatására kénytelenek változtatni viselkedésükön.
Heteket csúszhat a beporzók aktivitása az ember miatt
Úgy tűnik, az emberi tevékenység nemcsak azt határozza meg, hol lehetnek aktívak a beporzók, hanem azt is, hogy mikor.
Macskatartók segítségét kérik a magyar kutatók
A kijáró macskák számos állatfajt képesek elejteni, a szakértők most szeretnék jobban megérteni a kedvencek vadászatát.
Burkina Fasóban került meg egy Magyarországon gyűrűzött madár
Először azonosítottak Magyarországon gyűrűzött madarat Burkina Fasóban, a példány egyben az első hazai jelölt billegetőcankó, amely Afrikában került meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
