A pokol kapuja és azon túl
Mésztufából kialakult, különleges geológiai képződmény, mintegy tízezer éves üregrendszer - ez a pécsi Tettye-barlang.
Fotó: Komlós Attila/ Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként” emlegetett barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal.
A barlang édesvízi mészkőben, mésztufában található. A mésztufa egy kőzetfajta, kialakulása során a csapadékból a talajba szivárgó víz szén-dioxidot nyel el a levegőből, így szénsav keletkezik, ami oldja a mészkövet. Ahol a víz a felszínre tör, a benne oldott mész kicsapódik és a mederben lévő ágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez. Lassan szilárd, lyukacsos, könnyen formálható kőzetté, mésztufává alakul. A földfelszín alatti mésztufa rétegekben barlangok alakulhatnak ki. A nagyobb méretű üregek keletkezése viszonylag ritka, mai formájukat az emberi tevékenység alakította.
Fotó: Komlós Attila/ Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A mésztufa az elmúlt évezredek folyamán a Tettye-patak völgyében, közel 30 méteres vastagságban, egy kilométernyi hosszan a völgytalpat teljesen kitöltve képződött. Színe sárga, barnássárga, képződésének kora a pleisztocén-holocén időszakra tehető.
Az emberi beavatkozás jelentősen formálta a barlang tereit. A 18-19. században megkezdődött a finom iszapos hordalék bányászata, melyet pipaagyagként vagy finomkerámiák alapanyagaként használtak fel a fazekasok. Az építőanyag és a kerámiaagyag bányászata során fokozatosan tárultak fel a kőzetben a kisebb-nagyobb különálló üregek, melyeket mesterséges vágatokkal összekötöttek, és a bővítés után barlanglakásként is használtak.
Az 1900-as évek elején Reéh György, városi tanácsos a hátrahagyott bányavágatokat, barlanglakásokat felvásárolta. Kezdeményezésére a természetes és mesterséges üregek összenyitásával, kiépítésével, 1906-ban megnyitották a „Pokol kapujának” elnevezett barlangot. Akkor egy mesterséges vízesés alatt juthattak be a látogatók a barlangba, ahol a korabeli fényhatásokkal bizarrá varázsolt sárkánykígyó, repülő gyík, kaszás kísértet, boszorkány várták a felnőtteket és a gyerekeket, 60 illetve 30 filléres belépőjegy ellenében.
A felújítás óta a barlangban, a természeti érték megtekintése mellett, egy állandó kiállítás is fogadja a látogatókat, melyen végigsétálva a barlang illetve a Tettye geológiájával, kultúrtörténetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Látható például a mésztufában megőrződött különféle növények lenyomata, köztük egy tíz-tizenkétezer fatörzsé is.
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
