Szabályozott akáctermesztés
Az uniós tagállamok képviselőiből álló testület levette napirendről az akácméz alapanyagát adó fehér akác (Robinia pseudoacacia) tiltólistára kerülését – adta hírül Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete.
Fotó: dreamstime
A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére, esetleg az emberi egészségre.
A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a 18. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban elölheti az őshonos fajokat.
Hazánkban a fehér akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak. Egyes területeken a termesztése támogatott, máshol az irtása, ugyanakkor kiemelten fontos a méztermelés szempontjából. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet a tiltólistára. Potocnik szóvivője kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni. Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttműködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét.
Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.
A rendes jogalkotói folyamat első lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát – ez ebben az esetben tavaly ősszel történt meg. A tanács és az Európai Parlament megállapodása után az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetről.
A tanácsban a tagállamok minősített többségének támogatására van szükség. Ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg, amelyet ebben a formában a javaslattevő Európai Bizottság nem tudott támogatni, így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.
„Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése” – közölte Várhelyi, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta előtt a kérdés nem kerül újra napirendre.
Az akác mellett kiálló magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot. Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.
Forrás: MTI