Gyakoribbak az időjárási szélsőségek?

Fotó: dreamstime

Többször megjósolták már a Földet elpusztító természeti katasztrófát, idáig, szerencsére még egyik sem következett be, hisz ezek alaptalan jóslatok voltak. Török László meteorológus szerint legfeljebb 4-5 napra lehet előre látni egy-egy lehetséges természeti katasztrófa érkezését, több hónapra vagy évre előre lehetetlen megjósolni milyen idő lesz, erre a mai technológiai eszközök alkalmatlanok. „A meteorológiában vannak ugyan elméletek, amelyek segítenek megérteni napjaink időjárását alakító, bizonyos folyamatokat, de ezen módszerek még nincsenek számszerűsítve, nincsenek matematikai formába öntve és emiatt jelenleg előrejelzési célokra használhatatlanok” – tette hozzá az OMSZ munkatársa. 

Szinte naponta értesülünk a világban történt természeti katasztrófákról. Felmerül a kérdés, hogy miért szaporodtak meg ennyire az időjárási szélsőségek? A válasz erre egyszerűen az, hogy nem a természeti csapások száma növekedett, hanem azok híre jut el hozzánk könnyebben. Az internet csak az utóbbi évtizedekben jelent meg, lehetővé téve a villámgyors információáramlást. Felgyorsult a hírközlés az online média, ma már a Föld bármely pontján is tapasztalunk rendkívüli eseményt, azt akár egy okos telefonnal rögzítve másodpercek alatt megoszthatjuk, elérhetővé téve mindenki számára.

Az világháló létrejötte előtt egy információ csak akkor jutott el egy közönséghez, ha valaki az adott helyszínen volt, és hazatérve elmesélte a helyszínen látottakat, bemutatta, az ott készült fotókat, filmet.

A mai gyors informáciáradatban „két dolog játszik közre, az egyik az online média rohamos fejlődése, a felgyorsuló hírközlés, a másik pedig, hogy tényleg növekedett a rendkívüli esetek száma (a katasztrófa ezeknek csupán egy része). „Fel szeretném hívni a figyelmet azért arra is, hogy nem általában növekedett a természeti katasztrófák száma, hanem elsősorban azoké, melyek a légkörrel kapcsolatosak” – fejtette ki a meteorológus.
„A nagy skálájú (100-150 km-nél nagyobb kiterjedésű) időjárási folyamatok előrejelzése 4-5 napos távra ma már nagy biztonsággal (85-95 százalékban) előre jelezhető A természeti katasztrófáknak egy része, például hurrikánok, tájfunok pusztító útvonala elég jól követhető, így van már időnk felkészülni a természeti jelenségek által okozott csapások mérséklésére, esetleg elkerülésére. Az időjárási folyamatok jelentős része, az előbb említettnél kisebb méretű, így előre jelezhetőségük időtávja is csökken. Például a Brit-szigetek térségét az utóbbi időben sújtó viharciklonok 1-2 nappal jelezhetők előre, és pusztító erejük (szélerősség) előrejelzése sem mindig tökéletes.” – fejtette ki Török László. 

Az Angliában történt áradás során több város is víz alá került, óriási mértékű a kár. Heteken keresztül folyamatosan esett az eső, a Temze folyó áradása rekordméretű vízszintet ért el. A helyzetet az eső mellett a szél is súlyosbította, óránként 160 kilométeres lökéseket is mértek. 

„A globális éghajlatváltozás hatásaként, mai ismereteink alapján úgy gondoljuk, hogy az időjárás okozta károk a Földön mindenütt nagyobb számban jelentkeznek, mint pár évtizeddel korábban. A légkörünkben ma zajló folyamatok erősítik a szélsőséges időjárási helyzeteket, vagyis egyre gyakrabban számíthatunk rendkívüli időjárásra” – tette hozzá a meteorológus.

Írta: Hídi Nikolett