Segítségre várnak a fecskék

Fotó: Csonka Péter/MME

Fecskéink eltűnése nemcsak természetvédelmi probléma, de az életminőségünk szempontjából is kedvezőtlen folyamat. A lakott területeken élő molnár- és füsti fecskék ugyanis – a szintén itt élő denevérkolóniákkal együtt – hozzájárulnak a települések légy- és szúnyogmentesítéséhez, ami a melegedő klímában hazánkban is feltűnő új fajok és az általuk hordozott betegségek miatt egyre fontosabb kérdéssé válik. Az állomány drasztikus apadásának hátterében az élőhelyek átalakítása (a fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése, így például a nem megfelelően végzett szúnyogirtás, a klímaváltozás, a fecskefészkek leverése és a madarak gyakran már-már „ipari szintű” riasztása áll.

A sárfészket építő, napjainkra teljes egészében városiasodott fecskék állományfenntartásában a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. A különböző fecskevédelmi eszközök és módszerek alkalmazásával, ezek között egyre inkább műfészkek kihelyezésével, lassíthatjuk, sőt akár meg is állíthatjuk a létszámcsökkenést. Ha ezt társadalmi összefogással nem sikerül elérnünk, könnyen előfordulhat, hogy az évszázad közepére ez a madárcsoport a még most is százezres helyett csak néhány száz, maximum egy–két ezer párban lesz jelen Magyarországon.

Szerencsére egyre több pozitív példa is segíti a fecskék védelmét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői legutóbb arról számoltak be, hogy Zala megyében egy helyi vállalkozó 60 műfészket helyezett ki a telephelyén az elmúlt években, ami mára a megye egyetlen stabil molnárfecske kolóniájának ad otthont.

Forrás: MME