Második legkedvesebb évszakunk

Virágba borult cseresznyefáágakat néznek túristák a tokiói Ueno Parkban 2014. április 1-jén.

Fotó: Majama Kimimasza/MTI/EPA

A Szinapszis piackutató cég a NESTEA megbízásából 18 és 39 éves korcsoport körében késíztett felmérést Magyarországon. A kutatásból kiderült, hogy a legkedveltebb évszak, a nyár után a tavasz, amit meglepő módon a többség számára a cseresznyevirágzás jelent, maga mögé utasítva a tulipánt, jácintot, nárciszt.
Tari Annamária pszichoterapeuta szerint a tavaszt pszichés működésünk metaforájaként értelmezve érdemes úgy kezelni, mint a lehetőségek kezdetét, ami abban különbözik az újévi fogadalmaktól, hogy ilyenkor a változtatásban élettani folyamatok is támogatnak minket.

Fotó: Eugene Hoshiko/ MTI/AP

„Az emberi szervezet az egyre hosszabbá és melegebbé váló napok hatására kevesebbet termel a melatonin nevű alváshormonból, viszont több endorfint, azaz úgynevezett boldogsághormont és szexuális hormont választ ki. A ragyogóan kék égbolt, az első tavaszi virágok illata vagy a hajnali madárcsicsergés pozitívan hathat erre az élettani folyamatra. Amikor a fák is virágba borulnak, visszavonhatatlanul beköszönt a tavasz, és ezt még a legfeszítettebb napokon is észrevesszük. Talán nem is tudatosan, inkább csak egy futó érzelemként éljük meg, mégis hatással lehet az egész közérzetünkre” – mondja a pszichoterapeuta.
Nem meglepő tehát, hogy a téli bezártság után a szabadba vesszük az irányt, a legkedveltebb tavaszi tevékenységek közé a kirándulás (51%), a séta (38%) és a kerékpározás tartozik (31%), utóbbit a férfiak, előbbi kettőt a nők kedvelik jobban.

Tari Annamária szerint szívesen fürdetjük meg az arcunkat az első tavaszi napsütésben. „Az ideális mennyiségű napfény csökkenti a bennünk felgyülemlett stresszt, ráadásul ezt akár már néhány percnyi kinn tartózkodással elérhetjük. Az a tapasztalat, hogy az ember ösztönös vágyait olykor érdemes követni, mert a hívogató tavaszi napsugárnak valójában pozitív élettani hatása is van. Természetes mozgási energiánk aktivizálódik, felkelünk a fotelből és elindulunk a szabadba.” – tette hozzá a szakember.

A megkérdezettek 79 százaléka egyértelműen pozitív hangulati változást érez. Nem csak többet mosolyognak, de sokan nyitottabbnak, színesebb egyéniségnek vallották magukat.  50 százalék fölött volt azok aránya, akik úgy érezték, tavasszal könnyebben néznek szembe a nehézségekkel. A 30 és 39 év közötti férfiak érzik magukban a legtöbb erőt, 46 százalék szexuális aktivitása is növekszik tavasszal.

Fotó: Franck Robichon/ MTI/EPA 

„Az emberi kapcsolatokban is nyíltabbak leszünk. Rengeteg elmélet szól arról, miért is kezdünk ilyenkor csábosabban mosolyogni vagy flörtölni valakivel, de a lényeg az, hogy a tavaszi napsugár és az első meleg napok befolyásolják az érzéseinket is. Az utcán kedvesebben nézünk egymásra és konfliktusainkat is más érzelmi alapon kezdhetjük megoldani. A kommunikációnk élénkebbé válhat, a tervek szövögetése és a barátokkal való találkozások arról árulkodnak, hogy megnő az igényünk a társas kapcsolatokra. A nappalok meghosszabbodása pozitív érzelmeket és vágyakat indít be” – magyarázza Tari Annamária.
És mindez a tavaszi fáradtság ellenére van így! „A tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át – nyugtat meg a pszichiáter. Ez az átállás tovább emészti a tél során egyébként is megfogyatkozott energiatartalékainkat. A fáradtságérzet kialakulását elsősorban az ún. alvási hormon és a boldogsághormon szintjének szezonális ingadozása okozza. Érdemes figyelni ösztönös igényünkre. Ilyenkor fokozott szerepet kap a testmozgás során felszabaduló endorfin, ami jó közérzetet biztosít. Ez pedig enyhíteni kezdi a depresszív érzelmeket és a testi fáradtságot is.”  

Forrás: ng.24.hu