Réti fülesbaglyok érkeztek északról
Réti fülesbaglyok (Asio flammeus) ezrei érkeztek a Körös-Maros Nemzeti Park nagyobb pusztafoltjaira. A jelenleg fészket rakó, nappal is repülő kistestű madarak páratlan természeti élményt nyújtanak.
Fotó: Kalotás Zsolt/ Körös-Maros Nemzeti Park
Tirják László a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a fokozottan védett madárfaj általában Észak-Európában rak fészket és neveli fel utódait, ezért rendkívüli jelenségnek számít a baglyok „inváziószerű” megjelenése fészekrakás idején, az alföldi pusztákon. A ragadozó madarak vélhetően azért vonultak délebbre, mert az enyhe tél miatt elszaporodtak a réti fülesbaglyok fő táplálékforrásai, a kisemlős állatok: mezei pockok (Microtus arvalis), güzüegerek (Mus spicilegus).
Fotó: Balog Gábor/ Körös-Maros Nemzeti Park
„A kistestű ragadozó madarakat szinte minden nagyobb pusztafolton meg lehet figyelni, amint fészekrakás közben csaponganak a háborítatlan gyepfelületekre rakott költőhelyeik felett. A galambnál kissé nagyobb testű barna fülesek lenyűgöző látványt nyújtanak csendes, lassú repülésükkel” – tette hozzá az igazgató.
Forrás: MTI
Meglepő módszerekkel élik túl az állatok a telet
Egyesek elbújnak, mások összedolgoznak, de vannak, akik inkább hagyják az egészet.
A magyar mérgeskígyó nyomába eredtünk
Egy Škoda Kodiaqkal kísértük el Halpern Bálint herpetológust, aki ritka kígyónk megóvásán dolgozik.
Az etióp farkas néha méhecskének érzi magát
Az etióp farkas ragadozó, a szürke farkas rokona, ám kimondottan szereti a nektárt.
Csapadékos időkben több a válás
Legalábbis a madaraknál: hasonló összefüggést találtak az extra száraz időszakok esetében is a Seychelle-szigeteki poszáta esetében.
A természetfotóst is meglepte, mit kapott lencsevégre
Nem tudta, mit lát pontosan a képen, de szerencsére követői választ adtak a kérdésére.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
