Lebukott a fészekrabló!

Fotó: MME                                                                                                                      VIDEÓ

2014. április 9-én a rabló könnyedén felmászott a húsz méter magas fára majd a két méter magasságú fészekbe és körülbelül öt perc múlva már távozott is. A rendkívül leleményes nyestek gyakori ragadozói a madárfészkeknek, de ennek megfigyelésére csak nagyon ritkán nyílik lehetőség, természetes környezetben pedig tudomásunk szerint eddig még nem rögzítettek ilyen képsorokat hazánkban.

Az elmúlt években már hazánkban is egyre többször pillanthatunk be a bekamerázott ragadozómadár-fészkekbe és figyelhetjük az online közvetítést.  
Az elsőként bekamerázott parlagisas-fészket ugyan tavaly és idén sem foglalták el sasok, azonban a kamerákat fent hagyták a közvetítést szervező Természetfilm.hu Egyesület és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, így tavaly és idén is sikerült érdekes képsorokat rögzíteni. A tavaly üresnek vélt sasfészek felvételeinek elemzésekor derült ki például, hogy a költési időszakban nyolc madárfaj is felkereste rendszeresen a fészket, és két költési próbálkozás is volt benne (tőkés réce és vörös vércse), de mindkét esetben éjjel eltűntek a tojások a fészekből.

„Az idén a kollégák úgy állították be a rendszert, hogy infravörös megvilágítás segítségével éjszaka is rögzíti a fészekben történteket a kamera. Kora tavasztól vörös vércsék foglalták a fészket és az elmúlt napokban már az első tojást is lerakták, így remélhettük, hogy ha nem is sas-, de vércsefiókák kikelését és felnövekedését megfigyelhetjük a fészekben. Tegnapelőtt éjjel azonban egy nyest mászott fel a fészekbe. A vércse tojó a ragadozó feltűnésekor elhagyta a fészket, így a nyest zavartalanul fogyaszthatta el a tojást a fészekben, majd ezt követően távozott” – mesélte az esetet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa.

Hogy az ilyen rablók ellen szükséges-e tenni valamit, Orbán Zoltán így nyilatkozott: „A nyestek fészekzsákmányolása nem ritka és teljes mértékben természetes jelenség, ez ellen természetvédelmi szempontból a legtöbb esetben nincs is lehetőség, és nem is indokolt a fellépés. Olyan fokozottan védett és ritka fajok esetében, amelyek európai uniós állományának jelentős része nálunk költ, más lehet a helyzet, hiszen például egy kékvércse-telepre vagy kerecsensólyom-fészekre rászokó nyest rendkívül komoly természetvédelmi károkat tud okozni. Ezeknek a fajoknak a veszélyeztetett fészkeinél és telepein a természetvédelmi szakemberek különböző technikákkal próbálják meg távol tartani a nyesteket.”

Forrás: ng.24.hu