Tanösvény az Év fafajaiból
Az Országos Erdészeti Egyesület által, Év fájának, választott fafaj csemetéiből létesítettek tanösvényt a Nyíregyházi Állatparkban.
Fotó: Sóstó ZOO
A Nyírerdő Erdészeti Zrt. és a Nyíregyházi Állatpark közös kezdeményezésére 2014. április 11-én a medvék kifutója mellé olyan csemetéket telepítettek, amelyeket az elmúlt, közel két évtizedben Magyarországon az Év fájának választottak.
Az Év fája mozgalmat 1996-ban német mintára indította el az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A kezdeményezés célja, hogy a hazai erdőkben élő őshonos, kevésbé ismert fafajokra széles körben felhívja a figyelmet. Elsősorban azokat a fajokat helyezik a szakemberek előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van. 1996-ban a madárcseresznyét választották ki, ezt követte a kislevelű hárs, vadkörte, hegyi szil, barkócaberkenye, bibircses nyír, molyhos tölgy, hegyi juhar, fekete nyár, közönséges boróka, magyar kőris, szelídgesztenye, törékeny fűz, mézgás éger, ezüst hárs, tiszafa, zselnicemeggy, házi berkenye, idén pedig a mezei juhar kapta meg ezt a címet.
A fák mellett lévő információs paneleken a fafajokról és adott év madaráról olvasható információ.
Fotó: Sóstó ZOO
Gajdos László, az állatpark igazgatója elmondta, hogy tavasszal az állatok kifutóinak felújítása mellett a csaknem 30 hektáros erdő gondozására is kiemelt figyelmet fordítanak. Ennek jegyében alakították ki ezt a fasort, amely minden évben az éppen aktuálisan megválasztott fafaj egyedével fog gazdagodni.
A facsemeték a Nyírerdő Zrt. Biztosította, a munkát a Nyíregyházi Erdészet munkatársai koordinálták, a telepítés utolsó mozzanataihoz óvodások is csatlakoztak.
Forrás: MTI
Gyógykorallokat használhatnak a delfinek
A korall antimikrobiális hatású nedveket termel, amelyeket a delfinek magukra dörzsölnek.
Ki menti meg a vadon élő tulipánokat?
A tulipánok közép-ázsiai eredetű növények, mára megszámlálhatatlanul sok nemesített fajtájuk él a világ parkjaiban, kertjeiben, de a vadon élő fajokról alig tudunk valamit.
A papagájok harmadik végtagként használják a fejüket
Semmilyen gerinces állatnak nincs páratlan számú végtagja, azonban egyes állatok megtanulták valamely más testrészüket végtaghoz hasonlóan használni.
A lápok és mocsarak lehetnek a klímaváltozás nagy vesztesei
A Debreceni Egyetemen annak idején nagy hangsúlyt fektettek a lápok, tavak, libbányok, és tömpölyök csoportosítására, valószínűleg azért, hogy ne jöjjünk zavarba, ha be kell mutatkoznunk valami mocsaras izének.
Méhek nélkül nincs élet!
2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
