Tanösvény az Év fafajaiból
Az Országos Erdészeti Egyesület által, Év fájának, választott fafaj csemetéiből létesítettek tanösvényt a Nyíregyházi Állatparkban.
Fotó: Sóstó ZOO
A Nyírerdő Erdészeti Zrt. és a Nyíregyházi Állatpark közös kezdeményezésére 2014. április 11-én a medvék kifutója mellé olyan csemetéket telepítettek, amelyeket az elmúlt, közel két évtizedben Magyarországon az Év fájának választottak.
Az Év fája mozgalmat 1996-ban német mintára indította el az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A kezdeményezés célja, hogy a hazai erdőkben élő őshonos, kevésbé ismert fafajokra széles körben felhívja a figyelmet. Elsősorban azokat a fajokat helyezik a szakemberek előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van. 1996-ban a madárcseresznyét választották ki, ezt követte a kislevelű hárs, vadkörte, hegyi szil, barkócaberkenye, bibircses nyír, molyhos tölgy, hegyi juhar, fekete nyár, közönséges boróka, magyar kőris, szelídgesztenye, törékeny fűz, mézgás éger, ezüst hárs, tiszafa, zselnicemeggy, házi berkenye, idén pedig a mezei juhar kapta meg ezt a címet.
A fák mellett lévő információs paneleken a fafajokról és adott év madaráról olvasható információ.
Fotó: Sóstó ZOO
Gajdos László, az állatpark igazgatója elmondta, hogy tavasszal az állatok kifutóinak felújítása mellett a csaknem 30 hektáros erdő gondozására is kiemelt figyelmet fordítanak. Ennek jegyében alakították ki ezt a fasort, amely minden évben az éppen aktuálisan megválasztott fafaj egyedével fog gazdagodni.
A facsemeték a Nyírerdő Zrt. Biztosította, a munkát a Nyíregyházi Erdészet munkatársai koordinálták, a telepítés utolsó mozzanataihoz óvodások is csatlakoztak.
Forrás: MTI
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Három új nautiluszfajt fedeztek fel
A magyarul csigáspolipnak is hívott állatok közé ma már csak egy maréknyi faj tartozik, ám egykor igen elterjedtek voltak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
