Határokon átnyúló zebravonulás
Afrika egyik leghosszabb, szárazföldi vadállatvonuló útvonalát, több ezer zebra ötszáz kilométeres éves vándorlását dokumentálták kutatók - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Fotó: dreamstime VIDEÓ
A szakemberek nyolc alföldi zebrát (Equus quagga) láttak el nyakörvre szerelt műholdas helymeghatározóval, amelynek segítségével két éven át követték az állatok vonulását oda-vissza a namíbiai Chobe folyó és a botswanai Nxai Pan Nemzeti Park között, ez a távolság légvonalban 250 kilométer.
Az állatok vonulásáról szóló írást a Cambridge-i Egyetem Oryx című természetvédelmi folyóiratában tette közzé a WWF. A tanulmányt a namíbiai környezetvédelmi és idegenforgalmi minisztérium szakembereivel közösen késztettek, együttműködve az Elefántok Határok Nélkül természetvédelmi szervezettel és a botswanai vadvédelmi és nemzeti parkok igazgatóságával.
A megfigyelt vonulás teljeséggel a határokon átnyúló Kavango Zambezi természetvédelmi területen (KAZA) zajlott. Ez a világ legnagyobb, több országot érintő természetvédelmi területe, amely 43,6 millió hektáron terül el Namíbiában, Botswanában, Zimbabwéban, Zambiában és Angolában.
„Felfedezésünk ráirányítja a figyelmet a határokon átnyúló természetvédelmi területek fontosságára. Ez a tanulmány létfontosságú szerepet játszott a KAZA területén elnyúló vadállat-vonulási folyosó feltárásában” – idézte Pierre De Preez-t, a namíbiai környezetvédelmi és idegenforgalmi minisztérium tudományos főmunkatársát a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A szakemberek folytatják kutatásukat annak megállapítására, hogy ez az állatvonulás valóban minden évben megtörténik-e, és a vándorlás genetikailag kódolva van-e az állatokban, azaz öröklődik-e.
Forrás. MTI
Videó a zebranyakörv felhelyezéséről.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
