Óvatosan a kaukázusi medvetalppal!

Fotó: profimedia

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) akár 5 méter magas, virágzatának átmérője 1 méter is lehet, pöttyözött, sötétpiros szára pedig 10 centiméter vastag. Volt idő, amikor kerti dísznövényként ültették, ám sok helyen elvadult, így főleg patakok mentén gyomként terjed. Magyarországon az egyetlen olyan lágyszárú növény, ami még az embernél is magasabbra nő. Idén eléggé elszaporodott az enyhe tél miatt. Leginkább a Felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben látható, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál. Özönnövény, ha  egyszer megtelepszik valahol, ott visszaszorítja az őshonos növényeket és meghódítja a teljes élőhelyet. Magja akár 15 évig is vár a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessen, ezért csak korai kaszálással, illetve gyomirtókkal védekezhetünk elterjedése ellen.

Nagyon hasonlít a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz (Heracleum sphondylium), ám szelíd társa mindössze 50-80 centiméteres. Amíg kicsik, nehéz megkülönböztetni, viszont a fiatal kaukázusi medvetalp kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki.

A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakognóziai Intézet igazgatója arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns is a növény, csakis zárt ruhában közelítsük meg, és kesztyű nélkül semmiképp ne érjünk hozzá. A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja a bőrre azt a kumarin-származékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz. Vakarni nem szabad, mert annál intenzívebbek lesznek a kellemetlen tünetek. A szakember tanácsa szerint az érintett területet azonnal le kell mosni szappanos vízzel, de legjobb, ha égési sérülések ellen használatos sprayvel vagy gyulladáscsökkentő (rovarcsípés utáni, bőrallergiát enyhítő) krémmel is kezelik. Amíg erre nincs lehetőség, fontos, hogy száraz ruhával takarják le a sérülést, a méreganyag ugyanis csak akkor okoz fájdalmas hólyagos gyulladást, ha a bőrt fény éri. A reakciót kiváltó furokumarin nevű szerves vegyület ugyanis fény hatására toxikus anyagokká alakul és ezek az égéshez hasonló bőrgyulladást, fitofotodermatitiszt okoznak.

A furokumarin megtalálható valamennyi citrusfélében, az ezekből készült bergamott olajban, a kerti rutafűben, a nagyezerjófűben, sőt a zöldségnövény zellerben, petrezselyemben és pasztinákban is, ezek azonban nem okoznak mérgezéses tüneteket, csak ha extrém mennyiségben kerül a bőrünkre. Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel.

„Ha hólyagos gyulladás alakul ki az érintett felületen, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni – hangsúlyozza Béni Szabolcs, ha pedig véletlenül a szembe kerül a növény nedve, minél előbb keressenek fel egy szemészt, akinek feltétlenül mondják el, mi okozta a tüneteket. Átmeneti vagy tartós, komoly szemészeti problémát, akár vakságot is okozhat.”

Forrás: semmelweis.hu/ng.hu