Megújuló erdők
Az erdő a természet leghatékonyabban működő ökoszisztémája.
Fotó: dreamstime
A Földön bárhol kialakulhat ilyen vegetáció, ahol a meleg hónapokban a hőmérséklet meghaladja a 10 Celsius-fokot, az évi csapadékmennyiség pedig a 200 millimétert.
Gyakran fölmerül a kérdés: Miért nem hagyjuk, hogy a fák az égig érjenek? Miért van szükség az erdők gondozására?
Az erdők élete lehet végtelen (örökerdő), de bennük a fák élete véges. Az elöregedő fák egy részét gazdasági értékük elvesztése előtt érdemes kitermelni. A fa értő és gondoskodó kezekben az ősidőktől fogva folyamatosan megújuló energia és nyersanyag forrásként szolgál. Napjainkban az erdők megújulását segítő erdészeti tevékenység, valamint az erdei fa feldolgozása sok ember számára biztosít munkahelyet, megélhetést. Magyarországon az erdők területe és élőfakészlete folyamatosan növekszik: a magyar erdők területe, ma 2 millió hektár, az ország területének 21 százaléka. Az Európa legszigorúbb erdőtörvényeként is emlegetett magyar szabályozás értelmében az erdővel borított terület nem csökkenhet, az erdőt minden esetben meg kell újítani, ezért hazánkban a fakitermelés sohasem az erdő irtásával egyenlő; hiszen az erdészek célja, hogy a jövő generációi számára stabil erdei ökoszisztémát, egészséges, önmagukat megújítani képes erdőket biztosítsanak.
Az erdőfelújítás történhet természetes és mesterséges módon. A természetes felújítás során a területen álló, kitermelésre kerülő idős állomány által termett magvak vagy sarjakból fejlődő csemeték adják az új fákat. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén például az erdőfelújítások közel 70 százaléka természetes úton történik. Azokon az erdőterületeken, ahol a termőhely vagy a fafajok adottságai miatt a természetes folyamat nem követhető, oda az erdészek a szaporítóanyagot (mag, csemete, dugvány) mesterségesen juttatják ki.
A 2014. szeptember 29-e és október 5-e között megrendezendő Erdők Hete programsorozat országszerte hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük erdeinket. Mindebben segítik az érdeklődőket szakavatott vezetők, az erdészek, akik napi munkájuk csodáit is megosztják az érdeklődőkkel.
Forrás: ng.24.hu
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
