Esőcseppek

Fotó: Cecouchman/Dreamstime.com – Raindrops On Window Photo

Ha sötétebb felhők tornyosulnak az égen, máris aggodalmasan pislogunk fölfelé: Vajon esni fog?  Mindeközben a felhőkben zajló kondenzációs folyamatoktól függ, tényleg leszakad-e az ég: ha megkezdődik a vízkiválás, cseppek alakulnak ki, s egy bizonyos nagyság elérése után a Föld vonzása miatt lehullanak, esni kezd az eső. Az átlátszó cseppek nemcsak vizet tartalmaznak, összetételük folyamatosan változik: szilárd alkotórészként, por vagy korom található bennük, ezen kívül kálium, nátrium, magnézium, kalcium, nitrátok, és esetenként kénsav is, ami a savas eső kialakulásáért felel. Oldott szén-dioxid tartalma miatt az esővíz tiszta környezetben is enyhén savas kémhatású, pH-értéke hazánk nyugati részein 4,5, míg keletebbre 6,5 körül mozog.

Fotó: Elenathewise/Dreamstime.com – Spruce Needles With Water Drops Photo

Miközben az esőcseppek a felhőből a talaj felé hullanak, alakjuk nem a gyermekrajzokról jól ismert cseppforma. A rájuk ható gravitáció, légellenállás és a szél ugyan formálhatja őket, ám földre érkezésükkor gömbszerűek, illetve ejtőernyőre hasonlítanak, könnycsepp alakúvá pedig akkor válnak, ha egy ágon, levélen függeszkednek.  A cseppek mérete is változó: a laboratóriumban végzett kísérletek alapján, ötmilliméteres átmérőnél a légnyomás, és az egymással való ütközés miatt az esőcseppek széttöredeznek. A természet viszont nem minden esetben tartja magát a vizsgálati eredményekhez, a Washingtoni Egyetem kutatói ugyanis 8-10 milliméteres esőcseppeket is megfigyeltek már.

Írta: F.Zs.