Ősi rovaremésztő növény maradványai

Az Alexander Schmidt, a Göttingeni Egyetem paleontológusa, vezette német kutatócsapat az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezte fel azt a két példányt, mely a megkövesedett gyantában lévő növényi leveleket tartalmazta. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezők miatt képződött annyi borostyán a térségben – tanulmányuk az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent.

A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor ez a növény még nem csak Afrikában élt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a Roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.

E húsevő növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos Roridula-nemzetség, amelynek két faja, a Roridula dentata és a Roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleikkel az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok rá nem találnak a csapdában lévőkre és fel nem falják az áldozatokat. A növény számára a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka adja.

A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszílizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű „szőrszálaik” vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám mint megjegyzik, a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta.

Fotó: Alexander R. Schmidt, University of Göttingen