Jégbe fagyott természet

A Pilisi himnuszban írt mennyországban, alig egy héttel ezelőtt, rendkívüli időjárási helyzet uralkodott. A fák nehezen viselték az ágakra rakódott jég súlyát, az utakat letört ágak, kidőlt fatörzsek tették járhatatlanná.

2014 novemberének utolsó napján egy mediterrán ciklon kiterjedt csapadéktömbje érte el térségünket, így vasárnap estétől eső, a 300-400 méternél magasabban fekvő részeken ónos eső esett. A meteorológusok szerint 24 óra alatt 30-50 mm (kb. egyhavi) csapadék hullott le, a hegyekben a fákat bevonó jégréteg szokatlanul vastagra hízhatott.

December 1-jén, hétfő este Pilisszentkeresztre hazaérve még csak azt láttam, hogy milyen gyönyörűen csillognak a lámpafényben a fák, nem tűnt a szokásosnál komolyabbnak a helyzet. Aztán meghallottam az erdei fák reccsenő-roppanó hangját…

Az utak mentén és Dobogókőn vezetékek szakadtak le, oszlopok dőltek ki, kerítések, háztetők és parkoló autók rongálódtak meg. A katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség, a katonaság, az erdészet, Pilisszentkereszt önkormányzata, polgárőrök és sok falubeli önkéntes éjt nappallá téve tette a dolgát: akadályokat hárítottak el, gondoskodtak a Dobogókőn rekedt lakosokról, ideiglenes melegedőket, szállásokat alakítottak ki hotelben, kultúrházban.

Szerdán 10 órakor elindultam a 756 m magas Pilis-tetőre, vitt a kíváncsiság. Pilisszentkereszt központjában (340 m) nem okozott kárt a fagyott eső, ám a magasabban fekvő utcákban, kristályosak voltak a fák, láttam letört ágakat.

Úgy terveztem, a hegy déli vége, a László kúpja felől közelítem meg a tetőt, s a Vaskapunál jövök majd le. E a kör megtétele, normális esetben másfél-két óra, ezúttal azonban majdnem négy óra elteltével értem el a Pilis-tetőt.

Lent tehát nyoma sincs jégnek, tipikusan őszi színek, többnyire kopasz fák és nagy sár fogad.

A Trézsi forrás felé vezető kereszteződés után, a zöld jelzésen haladva még egy emelkedő van, itt láttam először jégbe fagyott levelekkel díszített, letört, korhadtnak tűnő ágakat.

Kicsit feljebb, elérve a „jéghatárt” szembesültem először a katasztrófával, amikor megláttam egy hosszában a tövéig kettéhasadt fiatal, teljesen egészséges fát, majd úgy 20 méter után már láttam azt, amire nincs is szó: a zöld jelzés korábban szép, nyáron árnyas útját járhatatlan, pár méterenként kidőlt fák, hatalmas ágak keresztezik!

Mint később Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs vezetőjétől megtudtam, valóban óriási a baj, mert „ a teljesen egészséges erdőállományt is nagy kár érte, mindegy volt, hogy fiatal vagy öreg, egészséges vagy korhadó volt-e a fa, valamilyen mértékben mind károsodott attól a súlytól, amit az ökológiailag stabil, ún. állékony erdőállomány sem bírt volna ki.”

Túrám során, az első sokk után kicsit haboztam, tovább menjek-e, de nem adtam föl. Sok helyen hiányzott a korona, egész fák tűntek el, olyan pontokról is jól látszott a falunk, ahonnan már sok éve nem.

Az egy-egy fát ért terhelés óriási volt. Valószínűleg több tonnányi súly nyomta ezeket a fákat. Magam is kezemben tartottam kis ágacskát, amit 3-4 cm vastag jég ölelt körül, tömege nagyjából 2 kg volt. Ha egy ilyen fejbe vág, most nem írok cikket, az biztos.

László kúpjától viszont új kép fogadott: megváltozott a fákon lévő jég színe, s a szél hatására képződött különös formák leptek meg, nem volt annyi letört ág sem. Gyönyörű látvány volt!

A hegygerincen haladva annyira más a táj, hogy még én, aki jól ismerem a helyet, sem mindig tudtam pontosan, merre is járok. Járok? Hajlongok, guggolva haladok, sőt többnyire a kidőlt vagy lehajlott és a jég által a földhöz szegezett ágak alatt a jeges törmelékben kúszok-mászok. És percenként fotózok.

Itt vagyok hát az üveghegyen, valódi üvegerdőben, ahol a fűszálak is ragyogó kristályból vannak! Csillogó fehérség és köd vesz körül, itt-ott reccsenés hallik. A Pilis-tető szinte egyenletes jégpálya, a nemrég átadott Boldog Özséb kilátón különleges jégformák. Valódi Télország van idefent!

Az ónos eső főként Dobogókő térségét, a Fekete-hegyet és a Pilist sújtotta. „Mintegy 400-500 hektár erdőt érintett a jégkár, mértéke még jelenleg is felmérés alatt áll. Károsodott a teljes faállomány, és jelentős növedékveszteséggel is számolni kell, hiszen sok fát most jóval korábban kell kivágni, mint ahogy azt a növény élettartama egyébként indokolná” – mondta Lomniczi Gergely.

Tény, hogy nem lehet magára hagyni az erdőt! A következő hetekben is folyik a kárbecslés, ezután az erdészeti hatóságok és természetvédelmi szakemberek bevonásával készülnek a felszámolási tervek, hiszen az erdei utak felszabadítása után el kell szállítani a földön fekvő faanyagot, ahol szükséges, erdősítésre lesz szükség. Károsodott az erdei infrastruktúra is (pihenők, a dobogókői sífelvonó, kerítések, erdei épületek, buszmegállók), s mint Galda Levente, Pilisszentkereszt önkormányzatának kommunikációs tanácsnoka elmondta, mivel a falu a Pilisi Zöldút projekt aktív tagja, ők is bekapcsolódnak majd a munkálatokba.

2015 őszéig biztosan eltart a kárfelszámolás, s mivel az egyik leginkább látogatott pilisi területet érte a csapás, ahol évente 15 millió turista megfordul. A hatóságok arra kérik a kirándulókat, hogy figyeljék és vegyék komolyan a részleges korlátozásokat, melyekre az egész év folyamán számítani kell.