A tavasz szépséges üzenete

A virító leánykökörcsin a tavasz első napján, 2015. március 21-én a Pilisben Fotó: Krekács Károly

A kellemes tavaszi időben kirándulók lepték el a főváros környéki hegyeket, ám csak kevesen figyeltek fel a kikelet e gyönyörű hírnökére. A Piliscsaba és Pilisszentiván között, a Budai Tájvédelmi Körzet területén húzódó sziklagyepeken szinte napra pontosan a 2015. évi tavaszi napéjegyenlőség idején bújtak ki a földből a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) első virágai.

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, jellegzetesen gyapjas, selymes szőrökkel borított évelő növényfaj a magyar folklórban több néven is ismert: alamuszvirág, lókökörcsin, kikirics, kükörics, kokasharang, tikdöglesztő, varjúkikerics.

Lágy lilás-kékes színű virágai általában március-áprilisban nyílnak, és a fajt könnyen felismerhetővé teszik élénksárga porzói. A kehelyszerű virágok általában peckesen állnak, de borús, hűvös időben bókolnak – úgymond „fázósan összeborulnak”.

A leánykökörcsin sztyeppréteken, sziklagyepeken, füves lejtőkön, erdőspuszta-réteken sokfelé előfordul hazánkban. Hazánkban öt kökörcsinfaj fordul elő (fekete kökörcsin, leánykökörcsin, tátogó kökörcsin, hegyi kökörcsin, magyar kökörcsin), és kivétel nélkül mindegyik faj védett. A leánykökörcsin eszmei értéke 10 ezer forint.

Főzetét a hagyományos, népi orvoslásban többek között asztmatikus és vesegörcsök oldására, fejfájás enyhítésére, köszvény, csúz gyógyítására használták.