Bauxitbányászatunk egykori Mekkája

A Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás tárójának bejárata
Fotó: Babinszki Edit

A Gántot Zámollyal összekötő út a magyarországi bauxit „őshazájába” vezet. Itt, a Bagoly-hegyen tárta fel Balás Jenő bányamérnök 1923-ban az ország első művelésre alkalmas bauxittelepét. A területen 1925-ben kezdődött a bányászat. A 30-as években Gánt a bauxit Mekkája lett: a világ akkor ismert legnagyobb bauxit-előfordulásaként ezekben az években a világtermelés harmadát adta és szakemberek népes csoportjai zarándokoltak ide a világ minden tájáról.

A közvetlenül az út mellett fekvő egykori bányagödör ma Bauxitföldtani Park. A 3,5 kilométeres tanösvényen végigsétálva, a tájékoztató táblákat elolvasva megismerkedhetünk a különleges földtani képződményekkel és az azokat létrehozó folyamatokkal.

A kőzetekben máig megőrződött történet körülbelül 220 millió évvel ezelőtt kezdődött, a késő-triászban. Ekkor ülepedtek le egy trópusi sekélytengerben, az egykori Tethys-óceán öblében azok a karbonátos üledékek, amelyekből a gánti bauxit alatt, a feküben található dolomit képződött. A területet ezután, a földtörténeti középkor nagy részében továbbra is tenger borította. Ez idő alatt sok száz méternyi tengeri üledék rakódott le.

A vörös szinte minden árnyalatában pompázó felhagyott bauxitbánya.
Fotó: Nógrádi Timea

A földtörténeti középkor végén, a kréta időszakban az Európai- és Afrikai-kőzetlemezek közeledése miatt megkezdődött a Tethys-óceán bezáródása és üledéksorának gyűrődése. Ennek következtében a terület kiemelkedett, szárazulattá vált, ahol az üledékes kőzetek erőteljes lepusztulása kezdődött. Ennek során a felső-triász korú kőzetek feletti rétegsor lepusztult, a dolomit felszínre került és az akkoriban a területen uralkodó meleg, csapadékos, trópusi éghajlaton karsztosodott. A karsztos mélyedésekben, töbrökben talajosodott, bauxitos kőzetmálladék halmozódott fel, amely később bauxittá alakult. A környék olyan lehetett, mint Jamaika napjainkban, ahol a trópusi éghajlaton, a felszínen olyan karbonátos kőzetek vannak, és olyan talajtakaró fedi ezeket, mint amilyen 45-50 millió évvel ezelőtt a gánti területen lehetett.

Ezután a terület ismét süllyedni kezdett és elöntötte az akkorra már beltengerekre, tengerágakra, kisebb-nagyobb öblökre tagolódott Tethys. A környék egy trópusi szigetvilágra hasonlított: a nyílt víztükröt atollok, korallszigetek- és zátonyok tagolták, a szigetek partjait öblök és lagúnák szabdalták. A változatos környezet igen gazdag élővilágnak adott otthont. Az itt lerakódó, az ország egyik leggazdagabb eocén korú puhatestű faunáját tartalmazó rétegek védték meg a bauxitot a lepusztulástól.

A börcök felszínén található, 10-15 cm vastag vas-mangán kéreg.
Fotó: Nógrádi Timea

A történet minden mozzanata kiolvasható a külfejtés kőzeteiből: a fekü dolomit gerincei sok helyen előbukkannak a bauxit alól. Ezek az úgynevezett börcök a hajdani trópusi karszt maradványai. Az 1920-30-as években folytatott kézi fejtés során az ércet szinte maradéktalanul ki tudták fejteni. Ennek köszönhető, hogy a bauxitot magába foglaló dolomit ősi felszíne, az egykori karszt formakincsei, az 5 méternél kisebb szintkülönbségű lapos, sekély töbrök tárulnak fel előttünk.

Az egykori szerkezeti mozgások bizonyítékai: a vetősíkok és a rajtuk húzódó vetőkarcok.
Fotó: Babinszki Edit

A terület egykori kiemelkedéséhez köthető szerkezeti mozgások bizonyítékai a bányaudvar középső részén kitűnően tanulmányozható vetősíkok, amelyek mentén a kőzettömegek egymáshoz képest elmozdultak és a mozgás során a törési felszínt végigkarcolták. Ezek a vetőkarcok mutatják a kőzettömegek mozgásának egykori irányát. A külfejtés nyugati falában pedig a bauxit lerakódása utáni tengerelöntés jellegzetes rétegsora tanulmányozható. Az itt lerakódott mészkő és márga rétegekből nagy mennyiségben gyűjthetők kitűnő állapotú csigák, kagylók és foraminiferák, de a szerencsések korallmaradványokra is bukkanhatnak.

A bauxitot fedő márga- és mészkőrétegekben nagy mennyiségben található ősmaradványok.
Fotó: Mesics Gábor

A külfejtés mellett található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás, amely a magyar bauxitbányászat történetét mutatja be 1914-től az 1990-es évekig. A múzeum-táró előtti szabadtéri kiállításon az egykoron a bauxitbányákban használt szállítóeszközök láthatók. A földalatti kiállítótérbe lépve pedig úgy érezhetjük magunkat, mintha egy mélyművelésű bányában járnánk. A vágat falait úgy biztosították az omlás ellen, mint egy valódi bányában, s a légajtó is egy működő bánya biztonsági rendszerét idézi. A kézi erővel dolgozó bányászok szerszámaitól, a teljesen gépesített fejtésig használt a munkaeszközök tárulnak a szemünk elé az élethű munkahelyeken.

A tanösvény bármikor szabadon látogatható, a múzeum április 1-től október 31-ig hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig várja az érdeklődőket.