A Pilis nem adta föl!

A fák és bokrok néhány hete levelet bontottak, az erdőben minden az új életet hirdeti. Vagy mégsem?
A 2014. december eleji ónos eső óriási jégkárokat okozott a Pilisi Parkerdő, mintegy 8000-9000 hektárnyi területén. A természeti katasztrófa főként Dobogókő környékét, a Fekete-hegy, a Pilis hegy egy részét, valamint a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság bizonyos területeit érintette.

Az év első negyedében igen szomorú, és számomra megdöbbentő volt a korábban oly kedves és szép erdőszakaszokban járni, újabb és újabb részeken felfedezni a pusztítás nyomait, olyan helyeken lehet messzire látni, ahol korábban dús lombú fák ágai takarták a távoli hegyeket-völgyeket.

Már áprilistól árgus szemekkel figyeltem teraszunkról a koronájukat vesztett erdőben vajon mekkora foltokban nem zöldül a táj. Most, az erdőt károsító ónos eső után öt hónappal, a szem és lélekvidító zöldek azt jelzik, hogy az erdő igen is él, és élni akar! A zsenge levélkék és a több fényt kapó, dúsabb aljnövényzet pedig jótékonyan takar, olyannyira, hogy néhány helyen, például a Pilis hegy László kúpja fölötti hegygerincen felfelé ha pát hónappal ezelőtt nem én magam kúsztam-másztam volna a letört ágak, kidőlt fák között, el sem hinném, mi volt itt!

Igen, a turistautakat a Parkerdő munkatársai járhatóvá tették, s ha nem kószálok össze-vissza az erdőben, gyakorlatilag semmi sem akadályozza az előrehaladást. Kidőlt fák, farakások, részben lombjukat vesztett fák persze bőven vannak, ám meglepő módon, több helyen azt is láttam, hogy a lehajló, a fa „vérkeringésétől” teljesen el nem szakadt ágak is zöldellnek!

Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta, hogy az utak nagy részét decemberben és januárban járhatóvá tették, jelenleg javában zajlik a helyreállítás, a sérült fák elszállítása, és a károk számbavételével is jól haladnak. Ez utóbbi rendkívül fontos, ugyanis ez alapján készülnek az erdőrészletekre lebontott megoldási tervek és koncepciók arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni az adott erdőállománnyal.

Egységes sablon ugyanis nincs! A helyreállítás hogyanját befolyásolja az erdőrész elhelyezkedése, fekvése, a fák fajtája, kora, sérülés mértéke, minősége, hogy az adott erdőrészlet egy frekventált, turisták által is gyakran látogatott területen van-e, erdei játszótérről vagy védett bioszféra rezervátumról van-e szó.

A helyzet megoldása tehát sokféle szakmai választ, körültekintő, együttműködést igénylő cselekvést feltételez. A Parkerdő munkatársainak alapkoncepciója, hogy lehetőség szerint a természetes regenerálódási folyamatokat segítsék, nem akarnak mindenáron mindent eltakarítani. Az már decemberben is látszott, hogy pár nap alatt komoly mennyiségű faanyag károsodott. Mint a szóvivő elmondta, 300 000 köbméternyi faanyag került a földre, ami az éves, szokásos fakitermelés másfélszerese. Ennek alapján természetesen a korábbi tervek újraszervezésére, átütemezésére van szükség.

Vannak olyan területek, így például a Budai-hegységben és a Gödöllői-dombságon, ahol 2015 októberében és novemberében új fákat ültetnek majd az elpusztult fenyvesek helyére.

A becslések szerint a földre került faanyag egyharmada hasznosítható, folyamatosan dolgoznak az elszállításán, ez több helyen látható; az erdőjárókat kis táblákkal is figyelmeztetik a munkálatokra.

A földön fekvő fa kétharmadát, a vékonyabb ágakat, gallyakat otthagyják, hogy majd lebomlásukkal segítsék a talajképződést, búvóhelyül szolgálhassanak a kisebb állatoknak, hogy összességében változatos maradhasson az élőhely, fennmaradjon, s talán növekedjen a biodiverzitás.

Írta és fényképezte: Linkes Lilla