139 új faj a Mekong vízgyűjtőjén

Andamani lágykorall (Obavunda andamanensis)

Többek között ezek a furcsaságok szerepelnek a nemrégiben felfedezett 139 faj listáján, melyekre a tudósok a délkelet-ázsiai Mekong folyó mentén bukkantak rá 2014-ben. Jó néhány ezek közül már most is veszélyeztetett fajnak számít a WWF legutóbbi jelentése szerint.

A Varázslatos Mekong jelentés összesen 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy andamani lágykorall (O. andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepkeféle, amelyeket thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskés békafaj is.

Ezekkel a Mekong vízgyűjtőn 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, ami annyit tesz, hogy a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnámot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jutott.

„A Mekong egyedülálló ökoszisztémája olyan kincs, amely képes arra, hogy újdonságokkal szolgáljon a kutatóknak. Menedéket nyújt igazi különlegességnek számító ritka élőlények számára, miközben emberek millióinak szolgáltat alapvető megélhetést” – mondta Teak Seng, a WWF Mekong Programjának természetvédelmi igazgatója.

Dementor-ősdarázs (Ampulex dementor)

A Thaiföldön élő dementor-ősdarázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter könyvek rettegett karakteréről.A csótányokban szaporodó nőstény ősdarázs leszáll a csótány hátára, idegmérget lövell a fejébe, ennek hatására a csótány bódultan követi elkábítóját a fészkébe, ahol a darázs belerakja petéit. A pár nap múlva kikelt peték a csótány testéből táplálkoznak.

Vietnami óriásbotsáska (Phryganistria heusii yentuensis)

A föld második leghosszabb rovara, egy 54 cm hosszú vietnami óriásbotsáska, amire egy észak-vietnámi falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtőzködő kígyó fajra pedig tavaly találtak rá először Kambodzsában, amelynek jellegzetes „repülő denevér” mintázata segít beolvadnia a természetes élőhelyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.

Nagyfogú alpesidenevér (Hypsugo dolichodon)

Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkező, nagyfogú alpesidenevér, amelynek sajnos sokkal több félnivalója van az embertől, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élőhelyét az ott zajló kőfejtés és gátépítés következtében.

„A Varázslatos Mekong feltárulkozásával párhuzamosan a tudósok és felfedezők versenyt futnak az idővel. Mindent hitelesen kell dokumentálniuk, ugyanakkor nagy erőkkel dolgoznak azon is, hogy a nemrég felfedezett, de már súlyosan veszélyeztetett fajokat megóvják az eltűnéstől” – tette hozzá Seng.

Vilaphong-hajlottujjúgekkó (Cyrtodactylus vilaphongi)

Egy Mianmarban talált új Vilaphong-hajlottujjúgekkó ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, mert egyre népszerűbb az ázsiai kisállat-üzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchidea faj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.

„Az új felfedezésekkel a valóságnak még csupán a felszínét karcoljuk a hatalmas Mekong folyó mentén” -jelentette ki Carlos Drews a WWF Globális Fajvédelmi Programjának igazgatója, aki hozzátette: „Már most komoly áldozatokat követelő, óriási nyomás nehezedik a régió fajaira. El kell gondolkodnunk azon is, hogy vajon hány faj pusztult ki anélkül, hogy valaha is felfedeztük volna.”

Az egyre növekvő erdőirtások és az illegális vadászat mellett további veszélyt jelentenek újonnan tervezett beruházások, mint például egy új határátkelőhely és út építése Kambodzsa  egy kiemelt jelentőségű és védett erdejében, és két vízerőmű építése Laoszban.

A kulcsfontosságú élőhelyek megőrzése iránti elkötelezettség minden ország közös érdeke kell hogy legyen. Határokon átívelő együttműködéseik keretében fenntartható döntéseket kell hozniuk az olyan infrastruktúra-fejlesztések tekintetében mint az utak vagy a gátak építése.

„Ez a színpompás fajgazdagság – a színváltoztató tüskés békától a már több mint 10 000 éve létező hüllőfajokig – reményeket ébreszt a Mekong jövőjét illetően” – tette hozzá Dews. „A terepi munkálatok levezénylésével és az erdőőrök kiképzésével a WWF és partnerei azon dolgoznak, hogy ezek a fajok – és mindazok, amelyeket csak ezután fedeznek majd fel – védettek maradjanak generációkon át.”

Fotók: WWF