A legjobban síelő ornitológus

Chernel István szobra Agárdon
Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Ő honosította meg Magyarországon a madarak és fák napját, ő írta az első magyar síkönyvet és tőle ered az új sportág első elnevezése is: lábszánkó.

Chernel István Kőszegen született egy földbirtokos nemesi családban. A természettudományok iránt érdeklődő soproni középiskolás fiút természetrajztanára, Fászl István a madarak preparálására is megtanította. Madártani megfigyeléseit tizenkét éves korától naplóban rögzítette, és 1882-ben megjelent első szakcikke is a Vadász Lapban.

Szülei közigazgatási pályára szánták, ezért jogot hallgatott a pozsonyi, majd a budapesti egyetemen, de már akkor elkezdte tanulmányozni a madarakról szóló írásokat. Egyetemi hallgatóként bejárta a Velencei-tó környékét, ellátogatott a Hanságba, a Kis-Kárpátokba és Erdélybe, ahol madártani megfigyeléseket végzett. 1887-ben kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval, a polihisztor természettudóssal, a tudományos madártan (ornitológia) hazai megalapítójával.
Az egyetem elvégzése után, 1888-ban közigazgatási gyakornok lett Sopronban. A hivatali munkát nehezen bírta, ezért egy év múlva beadta lemondását: „Nem születtem erre a pályára. Hiába minden erőlködésem, önmegtagadásom.” Kőszegre költözött, ezután csak a madártannak élt. Rövid idő alatt országosan ismert kutató lett, az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornitológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává is megválasztották, ő lett a bizottság titkára. A budapesti kongresszus valóságos határkő a madártan tudományának fejlődésében.

1891 nyarán feleségével, egyben segítőtársával, Roóth Dórával Norvégiában Tromsö szigetének és környékének madárvilágát tanulmányozta, eredményeiről az Utazás Norvégia végvidékére című, 1893-ban megjelent könyvében számolt be. A messzi északon ismerkedett meg a síelés „tudományával”, amit aztán idehaza népszerűsíteni, oktatni kezdett, a maga idejében az ország legjobb sízője volt. 1897-ben kiadta A lábszánkózás kézikönyve című könyvet, amelyben lerakta a hazai síszaknyelv alapjait. A kőszegi sípálya az ő nevét viseli.

Főműve, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre című kétkötetes munkája 1899-ben jelent meg. Megírására a földművelésügyi miniszter adott megbízást, és a gazdasági szakembereknek kívánt gyakorlati tanácsokat adni. A kiadvány külföldi szakmai körökben is ismertté tette Chernel István nevét, hiszen 22 évi gyűjtőmunka vált mindenki számára elérhetővé.

Kevéssé ismert, hogy ő fordította magyarra Brehm: Az állatok világa című hatalmas művének a madarakkal foglalkozó három kötetét, az anyagot hazai adatokkal egészítve ki.

Fotó: Wikipedia

Az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként 1902-ben megalakította a kőszegi fiókegyesületet, ő hozta létre a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát. 1902-ben – amerikai mintára – Kőszegen megszervezte a madarak és fák napját, hogy az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét erősítse, e napot ma május 10-én tartjuk. Kezdeményezésére iktatták törvénybe 1906-ban a mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről kötött nemzetközi egyezményt.

Ornitológiai útjai során legszívesebben a Velencei-tónál tartózkodott, és a gyakorlati madárvédelemmel is foglalkozott. Herman Ottó 1914-ban bekövetkezett halála után őt bízták meg az Ornitológiai Központ vezetésével (1918-ban a magyarosabban hangzó Madártani Intézet elnevezést vívta ki számára). 1918-ban összeállította hazánk madarainak névjegyzékét, mely még ma is fontos forrása a madártani szakmunkáknak.

Két gyermeke közül fia, Miklós az ő nyomdokain lépked, ám őt a tudós apa mögül elsodorta az első világháború vérzivatara.
A terepen végzett sok évnyi gyűjtőmunka legyengítette Chernel István szervezetét. Az 56 éves tudós tüdőgyulladásban halt meg 1922. február 21-én, Kőszegen.

Hátrahagyott írásaiból kitűnik a természet- és emberszeretetének bizonyítékai: harmóniára törekedett, távol állt tőle minden törtetés. Kőszegen emlékmúzeum mutatja be munkásságát, szülőházán és az egykori bencés iskola falán emléktábla őrzi a nevét. Agárdon róla nevezték el a Madárvártát, Gárdonyban általános iskola és gimnázium viseli a nevét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárvédelem érdekében kifejtett tevékenységért, 1979 óta minden évben Chernel István emlékérmet adományoz.